Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele

Gluskov módszere 19 nietszéke az ordinátatengelyen S

1 = 198 cm, ill. S

2 = 351 cm. Ezekkel az értékekkel az (1,10) képletből n = 304/153 = 1,98 az (1,11) képletből H о = 1,98 • 198 - 205 = - 188 cm, illetőleg H

0 = 1,98 • 351 - 509 = - 187 cm, 13. ábra. A Gluskov-téle szubtangens módszer a vízhozamgörbe egyenletének meghatározására Fig. 13. Détermination des constants de la courbe des débits avec la méthode subtangente de У. Glouchkov végül a II г = 509 cm, Q

2 = 6300 m

s/sec pont 'adataiból az (1,6) képlettel A = num log (log 6300 - 1,98 log 697) = 0,0148 Ezekkel az értékekkel a vízhozamgörbe egyenlete, ha H értékét centiméterben helyettesítjük : Q = 0,0148 (Я + 188)

1.»» . . . [m

a/sec] b) Gluskov professzor következő módszerének főként akkor mutatkoznak meg az előnyei, ha tömegesen kell vízhozamgörbéket szerkesztenünk. Ennél az eljárásnál úgy választjuk ki a símulógörbe egyenletének meghatározására szolgáló három pontot, hogy ordinátáik kielégítsék a #з - H

2 = H

2 - II, feltételt. Figyelembe véve, hogy Q = A(H — H

0)

n n)[Q=

nfÄ(H -Я

0), 2* bői (1,12) (1,13)