Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - III. Ihrig Dénes: A tiszai árvédelem fejlesztése
A tiszai árvédelem fejlesztése 251' Ki kell terjeszteni az előrejelzéseket a mellékfolyókra, és a hullámterek árvízkárainak csökkentése végett a hullámtereket vagy nyári gátakat meghaladó árvizek előrejelzésével segíteni kell a szükséges (mezőgazdasági, erdőgazdasági) munkák idejében való elvégzését. Költségek Az árvédelmi biztonság mielőbbi elérése végett szükséges, hogy a védtöltések ' megerősítését és ezzel az árvédelem fejlesztését szolgáló mintegy 16,5 millió m 3, — a töltésszelvények racionálisabb kialakításával esetleg ennél kevesebb — földmunkát két ötéves terv keretén belül végezzük el. A tiszai töltéserősítés földmunkájának költségét nagyobbarányü" gépesítés előirányzásával kereken 250 millió forintban állapíthatjuk meg. A tiszai árvédelmi vonalakkal védett ősi árterület 1,5 millió hektár. Ezen a területen az ármentesítés előtt csak tavak, illetve az év legnagyobb részében vízzel borított tócsák, nádasok és legelők voltak. Akkori hozamát mai értékben hektáronként 100 forintra becsülve, jövedelme évi 150 millió forint lehetett. Az ármentesítés után az ősi ártér teljesen átalakult. Mezőgazdaság fejlődött, ipartelepek létesültek, települések keletkeztek, a népesség elszaporodott. Ha a terület mostani évi jövedelmét hektáronként csak 1000 forinttal számítjuk, 1500 millió forint a volt ősi ártér mai évi jövedelme. Az ősállapot és a jelen állapot évenkénti bevételkülönbözete 1350 millió forint. A töltések tovább fejlesztése és teljes biztonságra való kiépítése 250 millió forint költséget igényel. Ahhoz a nagy népgazdasági jövedelemhez képest, mely a Tisza ármentesítéséből, és később a vízhasznosítással felfokozott termelésből íog származni, a biztonság eléréséhez szükséges 250 millió forint elenyésző összeg. * Mindent számbavéve: az árvédelem kifejlesztése a célszerűen követelhető biztonsági fokra a Tiszacsatornázás természetátalakító munkájának éppen olyan követelménye, mint a csatornázás és a vele kapcsolatos vízhasznosítási munkálatok bármelyike. Mondhatjuk, hogy az árvédelem biztonsága az összes munkák alapfeltétele. Ezért a vízhasznosítással elérhető népgazdasági eredmények kockázatának elkerülése végett az árvédelem teljes biztonságát még a vízhasznosítási munkák befejezése előtt el kell érni. Ennél a munkánál a dialektikus gondolkodásnak megfelelő racionálisabb megoldásokat kell keresnünk a formális alapokon nyugvó megoldások helyett. IRODALOM 1. Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozási terve (1846, műszaki leírás, kézirat). 2. Paleocapa Péter: Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről. (1846) . 3. A Tisza hajdan és most (1898-1906). л 4. Teltyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése (Vízügyi Közlemények, 1923/1). 5. Lászlóffy Woldemár : A Tiszavölgy. (Vízügyi Közlemények, 19ß2/2.) 6. Korbély József : A Tisza szabályozása (1937). 7. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása. (Vízügyi Közlemények, 1948). 8. Katona István: A mértékadó árvizek alakulása a Tiszán. (Hidrológiai Közlöny, 1949, 9-10. f.) 9. Lászlóffy W'oldemár dr. : A dunai és tiszai árhullámok időtartama és gyakorisága. (Hidrológiai Közlöny, 1949, 5-8. f.) 10. Szalag Miklós: Az árvédelmi töltések méreteinek ellenőrzése, különös tekintettel azok átázására. (Hidrológiai Közlöny, 1953/3—4.) 11. A. D. Szavarenszkij: A folyami vízhozamok 4anulmányozási és számítási módszereinek kidolgozása. (Izvesztyija Akademii Nauk SzSzSzR, Otgyelenyije Technicseszkih Nauk 1952/12.) 12. Ignaz Schmied: Die Wasserbewegung im Dammkörper (1928)
