Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - III. Ihrig Dénes: A tiszai árvédelem fejlesztése
A tiszai árvédelem fejlesztése 249' A fásítás nélküli szabadon tartandó sávot az árvizek fő lefolyási iránya szerint kell megtervezni. A sáv tehát nem párhuzamos a folyó kanyarulataival, hanem a széles kanyarulatok tetőpontjában megközelíti a partélt és a sáv nagyobb része a túloldali domború partra jut. Az árvizek ugyanis nem követik a folyó helyi jellegű kanyarulatait, hanem a zátonyon keresztül igyekeznek az utat megrövidíteni. Van tehát egy enyhébb kanyarulatú árvízi folyó, melynek szélét a jövőben majd a hullámtéri szálerdőknek kell megszabniok, és ezen belül van az élesebb kanyarulatokban haladó anyameder. A helyesen telepített hullámtéri erdők mint az árvizek vezetőművei fognak szerepelni. Az árvédelmi felszerelések és gáttartozékok fejlesztése Az árvédelmi felszerelés legfontosabb része az árvédelmi távbeszélő berendezés, amely a védelmi vonal minden védekezőhelyét összeköti egymással és a védelem központjával. Ez a berendezés az árvédekezésnek elengedhetetlen, ae а fenntartás irányításának is legfontosabb eszköze. ' t A nagy árvédekezési egységek felállításával az elavult egyvezetékes rendszer átépítése kétvezetékes földelt párhuzamos rendszerben nagyrészben megtörtént és tökéletes működése az árvédelem fejlesztésének elsőrendű követelménye. A tiszai távbeszélőhálózat kereken 2320 km vonalhosszal és 420 állomással nagyrészben már meg is épült. Az árvédelem sikeres lebonyolításának igen fontos eszköze a kellő mennyiségű árvédelmi anyagkészlet, melynek — különösen a hullámverésnek súlyosan kitett tiszai védelmi vonalakon — a rőzse és a karóanyag, valamint az egyéb faanyag a legfontosabb része. Az árvédelmi anyagok és felszerelés raktározására őrjárásonkénbés szakaszonként korszerű szertárak szükségesek. Az árvédelmi szervezet Bármennyire jól megépítettek is a védelmi vonalak, a védtöltéseknek, az árvédelmi berendezeseknek és a védtöliésekbe épített árvédelmi zsilipeknek olyan állapotban tartása, hogy a nagyvizek fogadására mindenkor alkalmasak és biztonságosak legyenek, valamint árvíz idején a védtöltéseknek és műtárgyaknak a víz romboló ereje elleni védelme — az árvédekezés — állandó, jól kiépített és bi»tosan működő szervezetei kíván. Az árvédelemnek állami kézbe vételével ki kellett építeni és a működőképesség legnagyobb fokára kell emelni azt az állami szervezetet, mely árvédelmi működését egységesen, az „Országos Árvédekezési Szabályzat" alapján látja el. A Tisza és mellékfolyói 26-52 km hosszú védelmi vonala hat árvédelmi körzet között van megosztva. Egy-egy körzet védelmi vonala átlag 30—40 km hosszú árvédelmi szakaszokra és minden árvédelmi szakasz átlag 6—7 km hosszú örjárásokra van felosztva. Minden árvédelmi szakasz önálló árvédekezési egység, amelyen belül az egyes őrjárások, mint legkisebb védekezési egységek, látják el az árvédekezési szolgálatot és munkákat. A tiszai védelmi vonalak beosztását, a védelmi vonalak nagyságát, az árvédelmi szakaszok és őrjárások számát а IV. táblázat mutatja. Az árvédelmi szervezet egyik legfontosabb része a Budapesten felállított Központi Árvédelmi Készenléti Szervezet. Célja az, hogy megfelelő árvédelmi anyaggal és felszereléssel ellátva, a védelmi munkát a veszélyeztetett pontokon hatásosan tudja támogatni. Felszerelésében főképpen könnyű vasszádfal-anyag, gyors .és könnyű pneumatikus szádfalverők, nehéz gépi cölöpverők, motoros vízijárművek, vízi
