Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - II. Babos Zoltán: Árvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről

228 *Babos Zoltán beruházandó összeget. A tapasztalat szerint a komoly árvízi elöntéseket és átlag 30 millió Ft árvízkárt hozó évek 6—10 évenként ismétlődnek, tehát még ilyen szemlélet mellett is, 50 éven belül a közvetlen árvízkár feltétlenül meghaladja a szóbanlévő beruházási szükségletel. Az ilyen elsőrendűen fontos beruházásnál, amely az egész nemzet életére döntő módon hat, még a 100 éves tőketörlesztés is általánosan elfogadott gazdasági elv. A legkülönbözőbb számok és körülmények egybevetésének hosszú sorát szeretném befejezni a néhány hónapja lezajlott hollandiai országos árvízkatasztrófával kapcsolatos nagyon jellemző és figyelemreméltó megállapítással. Eléggé ismeretes, hogy a Zuider-tó lecsapolását szolgáló hatalmas védőtöltést kereken 40 évvel ezelőtt kezdték építeni. Az óriási zárógát méreteit már nem tapasztalati alapon, hanem korszerű és körültekintő tudományos vizsgálatokra támaszkodó számításokkal állapították meg. Az aránylag nagy költségek miatt Hollandiában azóta is többször elnangzottak olyan vélemények, hogy a túlzott méretek és biztonság miatt a nagy munkálat gazdaságtalan. Most, mikor Hollandia legértékesebb területének egy részét órákon belül elöntötte a tengeri szökőár, a Zuider-tó környezete-rendkívül veszélyeztetett helyzete ellenére sem szenvedett károkat. A pusztulás poklától körülvéve még a legmegrögzöttebb gánesoskodók is elismerték, hogy а látszólag túlzott méretű töltés egg rövid éjszaka alatt kifizette magát. Az előadottakat mérlegelve megállapítható, hogy az árvédelmi töltéshálózatunk fejlesztésére fordítandó beruházások nagyon gyümölcsözők és felléllenül kifizeíödök. Ezért az árvédelem-fejlesztés kérdéseinél csak olyan gazdaságossági számításoknak /lehet helye, melyek az ügy jelentőségéhez mérten megfelelően rugalmasak, és tudomásul veszik, hogy a mentesített árterek számításba vett viszonyai nem megkövesedett állapotot képviselnek, hanem értékük rohamosan nő és esetleg néhány éven belül már messze túlszárnyalják azt a belső értéket, amelyet a gazdaságossági számítás nekik tulajdonított. Ötéves tervünk föfeladalai közé tartozik mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolása, növénytermelésünk és, állattenyésztésünk hozamának jelentős emelése és a talaj jobb megművelése érdekében, a mezőgazdaság erőteljes gépesítése. A századok óta vissza-visszatérő aszály átkos következményeinek leküzdésére kereken 200 000 kat. holdon fognak új öntözéseket berendezni. Űj tanyaközpontok' százai, most születő községek és települések lesznek hivatottak a gyarapodó népességet egészséges életkörülmények között befogadni. A mezőgazdaság javára közvetlenül és közvetve mintegy 10 milliárd forint van előirányozva, melynek legalább fele az árterületek értékét fogja növelni. Az árterek iparának eddig alig volt országos jelentősége, most azonban, az ötéves terv keretében, ezekre a nagyobbrészt mezőgazdasági jellegű elmaradott vidékekre is ipart, gyárakat, üzemeket telepítenek. Iparosodó várossá lesznek az árterületen fekvő Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely, Szolnok és mások. Ezek révén a 17 milliárdoá ipari és 6 milliárdos közlekedési beruházás tekintélyes része is az árterületeket fogja gazdagítani. Az országos ártér rohamosan fejlődő értékéhez azonban rugalmasan értelmezett és nagyobb árvédelmi biztonsági követelmények tartoznak, amelyeket azonban nem utólag kell kielégíteni, hanem szükségletük megjelenését kell megelőzni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni árvédelmi szempontból az iparnak az árterületeken komoly súllyal való megjelenését, amely alapvető vállozást hoz az árvédelmi helyzet .eddigi megííélésébe. Ne felejtsük el, hogy egyetlen nagyobb árterületi üzem beruházása elérheti, sőt messze túlszárnyalhatja az árvédelem fejlesztéshez szükséges egész beruházás értékét. Ezért a valóban aktív árvédelem feladata csak az lehel, hogy az élet ütemével lépést laríva, műveinek megbízhatóságúi és biztonságáí folylon fejleszti. Ez a biztonság nemcsak a mezőgazdaságunk és iparunk jelenlegi színvonalát jelentékenyen magasabbra emelő nagyszabású országfejlesztő tervek sikerének feltétele, hanem hazánk területének