Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - II. Babos Zoltán: Árvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről

ArvédeImiink fejlesztésének időszerűsége 223 kereken 6,2 millió kat. hold kiterjedésű mezőgazdasági területünk szenvedett árvízkárt, tehát ennek egy évre számítható termelési eredménye a vizsgált 100 év mezőgazdasági mérlegéből részben kiesett. Csak a terménykár viszonylatában vizsgálva e szám jelentőségét : ennek az árvízkárnak az elszenvedése ugyanannyit mond, mintha az ország egész mentesített ártere 1,4-szeresének megfelelő nagyságú területen egy éven át rendkívül rossz termést takarítottak volna be. A tárgyalt 100 év alait keletkezett árvízkárok végösszege, kereken 3,5 milliárd forint, tehát a károsult , területre vetítve kat. holdanként átlagosan 567 forint. E kárérték nagyságrendjének könnyebb érzékelése végett megemlítem, hogy összes volt vízitársulataink a közelmúlt világháború alatt, amely értékeik, felszerelésük legnagyobb részétől megfosztotta őket, a rendelkezésre álló adatok szerint együttesen 170 millió forint kárt szenvedtek, amely mindössze csak 4,9%-a a fenti összegezett árvízkárnak. A fentiekben előadottak szerint a magyarországi átlagos árvízkároknak a víz alá kerülő területek egy kat. holdjára eső értéke, a mai mezőgazdasági, ipari, közlekedési és települési színvonalra vonatkoztatva, 360—1840 forint között ingadozik, a kárt szenvedett terület művelési ágától és az évszaktól függően, de kizárva azt az esetet, hogy az árvízi katasztrófa nagyobb népességű település belterületét is súlyosan érinti. Az árvízkár középértéke 1100 Fl/kat. hold. •Annak érdekében, hogy kat. holdankénti átlagos árvízkárunknak a súlyát nemzetközi viszonylatban is le tudjuk mérni, az alábbiakban röviden összefoglalom a legutolsó 20 esztendő alatt szerte a világon lezajlott legnagyobb méretű árvizek és kártételeik adatait. Időbeli sorrendben először a Mississippi katasztrofális árvize rázta meg a világot 1927-ben. A 14 millió kat. hold kiterjedésű ártérhői 10,3 millió kat. hold került víz alá, 750 000 ember lett részben vagy egészben hajléktalanná. Az elszenvedett óriási árvízkár a hivatalos jelentés alapján az elöntött területre vonatkoztatva kat. holdanként kereken 1100 forintra értékelhető. A 10 évvel később 1937. januárjában megismétlődött rendkívüli árvíz méretei és pusztításai még nagyobbak voltak, erről azonban közelebbi adatok nem állnak rendelkezésre. Az árvízkár jelentékenyen meghaladhatta az 1927. évit, mert csak az azonnal megszavazott árvízsegély összege túlszárnyalta az előző katasztrófa egész kárösszegének egyharmadát. A vizsgálat szerint ilyen árvízre mintegy 80 évenként kell számítani. Kínában a Jangcekiang 1931. évi borzalmas arányú árvize 43 millió kat. holdat borított el. Ez a 100 éves gyakoriságúnak tekintett árvíz a lakosság millióit űzte el otthonából, az elpusztultak száma nem volt megállapítható. Az árvízkár Kína évi nemzeti jövedelmének 5,6%-ával volt egyenlő, az elöntött területre vonatkoztatva kat. holdanként 365 forintra értékelhető. Rövid idő múlva, 1935-ben, ismét végigsepert a folyam völgyében -egy rendkívüli árvíz, amelynek nyomán a fentiek felére becsülhető árvízkár keletkezett. Megemlíthető, hogy a folyam évenként megismétlődő árvizei által okozott vízkárok átlagosan elérték az 56 Ft/kat. hold értéket. Itt jegyzem meg, hogy Kína másik legnagyobb vizének, a Hoangho-nak az évi árvizei átlagosan 73 Ft/kat. hold vízkárt okoztak. Ezt az értéket messze túlszárnyalták az ugyancsak kínai Hai és a Szi-kiang által okozott átlagos évi árvízkárok, de nem maradt el mellettük az indokínai Mekong rendkívül termékeny völgyében évente felmerülő átlagos árvízkár sem. 1951. nyarán a Missourin és a Felső-Mississippin volt óriási árvíz, amely 30 000 farmot árasztott el és — egyes becslések szerint — közelítően 1 milliárd dollár kárt okozott. 1952. tavaszán még nagyobb méretekkel ismétlődött meg az árvíz, az anyagi kár többszáz millió dollárra rúgott. A közelmúltban, 1951. novemberében a felsőolaszországi Po-folyó völgyében lépett fel még soha nem látott arányú.katasztrofális árvíz, amely 180 000 kat. holdat borított el, és több belsőséget is elárasztott. Az áradat többszáz halálos áldozatot szedeti, és százezreket telt hajléktalanná. Az árvízkár az elöntött terület egy kat. holdjára vonatkoztatva a különböző mérlegelések alapján 100 000 forintra becsülhető. Ilyen óriási összegű vízkárra még nem volt példa. Magyarázatát a rendkívül magas mezőgazdasági károk mellett a közlekedési hálózatban, községi és városi belsőségekben, valamint az árvédelmi töltéshálózatban okozott példátlan pusztításokban kell keresnünk.