Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - II. Babos Zoltán: Árvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről

220 *Babos Zoltán tatva 144 Ft/kat. liold értéket, tehát az előbbi kisebb területekhez viszonyítva sokkal alacsonyabb volt. ^ A múlt század második feléből fennmaradt feljegyzések szerint az akkori, lényegesen gyengébb, tehát kevésbbé védhető művekre támaszkodva, az árvédekezés viszonylag kevesebbe került. Különösen kidomborodik ez a körülmény akkor, ha a költségeket az elöntött, általában hatalmas kiterjedésű árterület egységére vonatkoztatjuk. Ezek az értékek 11—40 mai Ft/kat. hold között, az egész árvízkárra vonatkoztatva pedig azok 14—66%-a között ingadoztak. Például az 1876. évi árvíz alkalmával az árvédekezés az egész árvízkár 14%-ába, az 1888. évi árvíz folyamán pedig 23%-ába került. Az àrvédekezési költségek erősen növekedő irányzata szorosan összefügg a.közerő igénybevételének csökkenésével. Amíg a múltban az árvédekezést nagyrészt közerővel költségmentesen vagy olcsón végezték, ma a védekezés nagyobbrésze fizetett munkásokkal történik. A fentiek alapján, mérlegelve a múltbeli külterjesebb gazdálkodási módot, a károk nagyságának évszakok szerinti különbözőségét és az elöntött területek mezőgazdasági, valamint települési jellegét, az árvízkárok mértékére a III. táblázat állítható fel. Az árvédelmi töltések rendszeres építésének megkezdése, tehát kereken 100 év óta a Magyarország mai területén történt gátszakadások, töltésmeghágások és magasparti átömlések következtében elöntött területekre a fenti táblázat alapján számítható hozzávetőleges árvízkárokat a IV. kimutatás foglalja össze. A számítás céljára előbb megállapítottuk — a művelési ágak megoszlásának a közölt támpontok alapján való becslésével — az elöntött területek szántó- és réthányadát, majd az előző táblázat adataiból kellő mérlegeléssel választottuk ki a megfelelő fajlagos kárösszegeket. Az ugrások kiküszöbölése végett egyes helyeken közbesített kárösszegekkel számoltunk. A számítás végeredményét az utolsó oszlop tartalmazza. Megjegyzendő, hogy a feljegyzésekben méretek nélkül említett elöntéseknek figyelmen kívül hagyása miatt a károsult terület a kimutatásban foglaltnál feltétlenül nagyobb volt, tehát a végeredményként kiadódó összegezett árvízkár alábecsült érték. (6. ábra.) A kimutatás végeredménye szerint a rendszeres ármentesilési munkálatok megkezdése óta napjainkig a gátszakadások és koronameghágások következtében összesen IV. táblázat A magyarországi árvízkárok beesült ériéke Év Az árvíz időpontja, (Évszak hónap) . Az elöntött terület nagysága kat. hold Az elöntött te nemenként, к szántó rület megoszlása at. holdban rét, stb. Az átlagos becsült kár kat. holdanként Ft-ban, szántó/rét Összes árvízkár Ft 1850. Télutó (11III) .. 115 000 34 000 81 000 400/100 21 700 000 1851. 1 400 — 1 400 100 140 000 1853. 117150 35 150 82 000 400/100 22 300 000 1854. 111 000 33 000 78 000 400/100 21 000 000 1855. Tavasz (III-IV) . 126 300 128 300 298 000 600/150 121 680 000 1859. Tavasz (III-IV) . 34 550 10 550 24 000 600/150 9 930 000 1860. 145 000 57 000 88 000 100/100 31 600 000 1861. 124 600 42 600 82 000 400/100 25 240 ООО 1862. Télutó (II) 279 000 95 000 184 000 400/100 56 400 ООО 1864. Tavasz (III) 6 160 2 160 4 000 600/150 1 896 ООО Nyár (VI) 25 000 8 500 16 500 800/200 10 100 ООО 1865. 115 190 39 190 76 000 600/150 34 900 ООО 1867. Tavasz (IV) 279 370 95 370 184 000 790/210 ИЗ 800 ООО 1868. Tavasz (III) 60 000 20 000 40 000 790/210 24 200 ООО Tél (XII) 18 180 6 180 12 000 660/160 6 ООО ООО 1869. Ősz (XI) 170 610 61 610 109 000 ^ 660/160 58 050 ООО 1870. Tavasz (III) 75 650 27 650 48 000 790/210 31 810 ООО