Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - II. Babos Zoltán: Árvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről

Árvédelmünk fejlesztésének időszerűsége 203 árvízszinteket, melyekhez viszonyítva a hullámverésre, átszívárgásokra, előre nem látható rendkívüli körülményekre, továbbá az érintett altalajokra és a töltések építésénél felhasznált anyagokra is tekintettel előírtak a védővonalakra bizonyos szabványméreteket, a töltéskoronára vonatkozóan pedig a mértékadónak elfogadott legmagasabb árvízszint felett bizonyos kőtelező legkisebb biztonsági magasságot. Mivel ma már legjelentékenyebb folyóinknál legalább 50—100 év tapasztalataira tekinthetünk vissza, ezek az előírások újabb, még magasabb árvizek bekövetkezéséig, megbízható védővonalakat eredményeznének, ha követték volna őket. Sajnos a szabványméretekre vonatkozó rendelkezéseket a társulatok különböző okokból számos helyen nem hajtották végre. Ezért az árvédelmi rendszerünk által nyújtott biztonság nem felel meg egyönLetüen az eddig lezajlott árvizek mértékének sem. Ezzel az eljárással szemben a legutóbbi két évtized folyamán kidolgozott mód1 szernél az összes befolyásoló tényezők gondos mérlegelésével meghatározzák a jövőben emberi számítás szerint várható legmagasabb árvízszintet és az árvédelmi töltéshálózatot kellő biztonság megszabásával már ennek megfelelően építik meg. Természetesen ennél a számítási eljárásnál a tárgyalt vízgyűjtőterület jövőbeli települési, mezőgazdasági, ipari stb. vonatkozásait nem elméleti jellegű, hozzávetőlegesen megbecsült együtthatókkal való beszorzással kell figyelembevenni, hanem a valóban nagy távlatra felépített átfogó fejlesztési tervek alapján, amelyeknek elgondolásait nemcsak rendeletekben rögzítik, hanem következetesen végre is hajtják. A megoldás alkalmazásának feltétele az, hogy a vízgyűjtőterület, vagy annak legalább súlyban legjelentékenyebb része teljesen a vízrendező állam kezében legyen, emellett rendelkezzék azokkal az anyagi és szellemi erőforrásokkal is, melyek egy ilyen hatalmas méretű és terjedelmű munkálat végrehajtásához szükségesek. Mivel az ilyen sokrétű és szerteágazó, gigászi arányú mű folyamszabályozási munkák és töltésezések mellett széleskörű erdősítésekkel és megfelelő arányú víztárolókkal is befolyásolja a vízjárási viszonyokat, megépítése csak akkor gazdaságos, ha az árvédelem mellett egyidejűleg az energiatermelés, lecsapolási és öntözési lehetőségejc, hajózás és általában az egész népgazdaság jelentékeny fejlesztésére is kiterjed. Ezért költségeit az árvédelem mellett bizonyos megosztási kulcs szerint a vízhasznosítások, energiatermelés stb. terhére írják. A Szovjetunió területén a nagy folyamok völgyeinek nagyobbrészt igen kedvező domborzati viszonyai feleslegessé teszik, hogy a vízrendezések keretében nagyobbszabású ármentesítési kérdéseket is megold janak. Ettől függetlenül azonban az összetett vízgazdálkodási tervek már régóta a legszélesebbkörűen szerepelnek a szovjet népgazdaság minden ágazatának hatalmas terveiben, és számos befejezett munkájuk tanúsága szerint átfogó eredmények gazdaságosan csak a komplex megoldások által érhetők el. Árvédelmi töltéseinknek a leírt módszer szerinti fejlesztéséhez hazánkban egyelőre hiányoznak az- előfeltételek, követendő megoldásként azonban mégis ezt kell szem előtt tartani. Meggondolandó, hogy a mégis számításba vehető hazai befolyásoló tényezők figyelembevételével nem kellene-e megállapítani egy olyan jövőben várható mértékadó árvízszintet, amelynél már a korszerű erdő- és mezőgazdaság, ipar, telepítések stb. követelményei kellőkép érvényre jutnak. IIa árvédelmünk fejlesztését már ennek alapján folytatnék, a fejlesztési munka gazdaságosabb lenne, az árterületek bizLonsága pedig hamarabb elérné azt a fokot, melynél nem kell a várható tavaszi idő- és vízjárási viszonyokat olyan gondterhelten előre kutatni, mint ma. A fentiekei mérlegelve, árvédelmi töltéseink fejlesztése és mentesített ártereink biztonsága érdekében a védővonalakat, legalább az eddigi árvíztapasztalatok alapján, gondosan és a helyi sajátosságok figyelembevél elével megállapított szabványméretekre mielőbb át kell építenünk, következetesen ragaszkodva a munkatervhez. Emellett