Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - I. Jolánkai Gyula: Duna-tiszaközi hajózható, öntöző- és vízierőtermelő főcsatorna

192 Jolánkai Gyula kell építeni a csúcsenergiatermelés megkívánta vízvezetőképességgel az 1. vízierőtelepig, amely alatt ismét napi tározómedencére van szükség (

Ausgleichbecken), mert egyrészt a csúcsenergia-termelés nagy vízmennyisége nem volna mindenkor bevezethető a Tiszába, másrészt a Tiszában nem volna kívánatos, a partokat rongáló hirtelen vízszintingadozás. Az elmondottak alapján a szóbanforgó magasvezetésű, többfeladatú Duna-Tisza-csatornáról a 2ja ábrán látható hosszszelvény rajzolható fel. A Dunából a Tisza völgyébe átvezethető vízmennyiség reális, az ellentétes érdekek összehangolásának megfelelő és gazdaságilag megokolt mennyisége becslésszerűen 50—150 m

3/s között mozoghat. Az átvezetendő vízmennyiség meghatározása, és a csatorna hosszszelvényében szereplő magassági adatok pontos meghatározása is, tanulmányom keretein túlmenő, részletes vizsgálatokat kíván. E tanulmány célja csupán a felvetett újszerű szempontok hatásának becslésszerű számbavétele azért, hogy a belőle adódó új megoldás további pontosabb vizsgálatokra való érdemessége eldönthető legyen. A következőkben önkényesen 100 m

3/s vízszállítás feltételezésével történt a tanulmányozás. A 100 m

3/s vízszállításhoz a 2jb ábra szerinti szelvény szükséges. A fentiekben vázolt csalorna működéséről és létesílményeiröl, a víz és hajók útját követve, a következő leírás adható. A Soroksári Dufiaág felső torkolatánál, Budapesten történik a Dunából a víz kivétele. Erre a célra a Kvassay hajózsilip melletti 1. ábra. A Duna-Tisza-csatorna helyszínrajza Fig. 1. Course of the single-purpose lock canal (dotted 'line/, of ihe multiple-purpose lock canal (hard line) and of multiple-purpose level canal (in deep cutting

)