Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - IV. Szesztay Károly: Statisztikai módszerek a mérnöki hidrológiában. (Áttekintés a statisztikai módszerek alkalmazásáról)

156 Szesztay Károly Megemlítjük még, hogy a vízállásadatok feldolgozásánál kapott C

s = — 0,19 negatív előjelű aszimmetria-tényezőhöz az 1. táblázatból a (100 — p) értéknek megfelelő Ф tényezőt használhatjuk az előjel megváltoztatása után. BEFEJEZÉS Mielőtt e tanulmányt lezárnánk, röviden utalunk a statisztikai módszerek hidrológiai alkalmazásának néhány elvi, alapvető kérdésére. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Műszaki Osztályának Közleményei (Izvesztija Akademii Nauk SzSzSzR otd. techn. nauk) a múlt évre is visszanyúló folytatólagos cikksorozatot közöl a hidrológia genetikai és statisztikai módszereinek elvi és gyakorlati kérdéseiről. A vita során a szovjet hidrológusok összefoglalták a statisztikai módszerek gyors térhódítása közben kialakult tapasztalatokat és tárgyalták a további hidrológiai kutatás több elvi és módszertani kérdését. A vita anyagának közelebbi ismertetése a közelmúltban megjelent [8], most csak néhány, tanulmányunkhoz kapcsolódó megállapításra utalunk : 1. A statisztikai módszerek az utóbbi néhány évtized folymán a hidrológiai kutatás több ágazatában nélkülözhetetlen segédeszközzé váltak és alkalmazásuk sok gyakorlati feladat megoldásában számottevő fejlődést jelentett. 2. Fokozott óvatossággal kell vizsgálni a statisztikai módszerek formális alkalmazásában rejlő veszélyeket: a) Nem látszik kellően megalapozottnak az elméleti eloszlási görbék olyan alkalmazása, amikor az észlelési időszakot több százszorosan (néha ezerszeresen) meghaladó időszak előfordulási valószínűségeire következtetnek. b) A statisztikai módszerek alkalmatlanok az emberi beavatkozások hidrológia hatásának figyelembevételére; ilyen esetekben csak megfelelő genetikai vizsgálatokkal kiegészítve alkalmazhatók. 3. A hidrológiai kutatások további fejlesztése, kiszélesítése gyakran a statisztikai és genetikai módszerek együttes, egymást kiegészítő alkalmazását kívánja meg. Befejezésül kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor hálás köszönetemet fejezem ki dr. Lászlóffy Woldemár egy. tanárnak, aki a tanulmány megírását kezdeményezte és akitől a kézirat kidolgozása közben is sok támogatást kaptam. IRODALOM 1. Ogievszkij A. V. : A szárazföld hidrológiája. (Gidrológia szusi). Szel'hozgiz, Moszkva, 1951. 2. Szilágyi Gyula: Hidrológiai statisztika. Egyetemi Jegyzet-kiadó, Budapest, 1951. 3. Dr. Lászlóffy Woldemár : A dunai és tiszai árhullámok időtartama és gyakorisága. Hidrológiai Közlöny, 1949/5 — 6 és 7—8. számok. 4. Dr. Mosonyi Emil : Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. Budapest, 1948. 5. Dr. Bogárdi János : Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában. Budapest, 1952. 6. Boldakov E. V. : Nagyobb áthidalások (Perehodi cserez bol'sie vodotoki). Dorizdat, Moszkva, 1949. 7. Szesztay Károly : Sokéves tározótér szükséglet meghatározása Krickij Sz. N. és Menkel M. F. statisztikai módszerével. Hidrológiai Közlöny, 1952/7 — 8. szám. 8. Szesztay Károly : A hidrológiai számítások módszereiről. Hidrológiai Közlöny, 1952/11-12. szám.