Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - IV. Szesztay Károly: Statisztikai módszerek a mérnöki hidrológiában. (Áttekintés a statisztikai módszerek alkalmazásáról)

146 Szesztay Károly ban sokkal közelebb állnak a valósághoz, mint a tapasztalati képletekből számított adatok. Az évi középvízhozamok C

v és az évi maximális vízhozamok C„

max variációs tényezői között Ogievszkij ([1 ], 322. oldal) a Dnyeper Kiev feletti vízgyűjtőterületeire vonatkozóan a C

v ша

х = 2C

v + 0,03 (25) egyszerű összefüggést állapította meg, és kimutatta, hogy Csebotarev és Seveleu tapasztalati képletei (amelyek a C

vM

x tényezőt a vízgyűjtőterület nagyságának függvényeként adják meg), a kiindulási adatok formális statisztikai feldolgozásából származnak. Ukrajna vízfolyásainak adataiból szemléletesen bizonyítja, hogy a vízgyűjtőterület növekedésével éppúgy adódhat a C

vma

x érték csökkenése, mint növekedése is. A fenti vizsgálatokban a q

0 és C„ értékek közvetett eljárásokkal történő meghatározásánál főként az évi közepes vízhozamokat és ezek variációs tényezőjének esetét tartottuk szem előtt. A tárgyalt módszerek értelemszerűen vonatkoztathatók az évi maximális vagy minimális vízhozamok paramétereinek meghatározására, vagy az évnél rövidebb időszakok (például öntözési idény) vízjárásának tanulmányozására is. Ezek behatóbb ismertetése meghaladná e tanulmány kereteit, ezért itt Ogievszkij egyetemi tankönyvének magyarra fordított fejezeteire utalunk ([1], 265—371. oldal). /j A C, aszimmetria-tényező értékének meghatározásánál az észlelési adatokból — mint már fentebb említettük — csak igen ritkán (legalább 50—60 éves észlelési időszak esetén) kapunk megbízható értéket. A hidrológiai irodalomban gyakran találkozunk olyan javaslatokkal, amelyek szerint a C

s tényező értékét a Pearson 111. típusú görbe határfeltételével kapcsolatos C

s = 2C„ (26) összefüggés szerint lehet megválasztani. Ogievszkij ([1 ], 132. oldal) rámutat arra, hogy — jóllehet az esetek többségében a (26) összefüggést megközelítő C

s értékek adódnak — vannak olyan szélsőséges esetek, amikor az aszimmetria-tényező értéke zérus, sőt negatív szám is lehet, másrészről pedig előfordul a C

s = 6C

v érték is. Különösen óvatosan kell eljárni az időszakos jellegű vízfolyások C

s tényezőjének meghatározásánál. Ogievszkij az észlelési adatok részleges hiánya (50—60 évnél rövidebb idősor) esetére a C

s tényező meghatározásához az empirikus valószínűség pontjaihoz val6 egyeztetés módszerét javasolja. Ennél az eljárásnál a C

s tényező legvalószínűbb értékéhez fokozatos közelítéssel jutunk el olymódon, hogy az X

0 és C

v értékek meghatározása után megszerkesztünk egy valószínűségi görbét valamely kiindulásként választott (pl. C

s = 2C

v) C

s érték alapján. Ezután a későbbiekben tárgyalt módon meghatározzuk az egyes észlelési adatok tapasztalati előfordulási valószínűségét, és az így kapott pontokat felrakjuk az elméleti valószínűségi görbe mentén. A következő lépésben (esetleg néhányszori próbálgatással) a C

s tényező értékét úgy változtatjuk, hogy az elméleti görbe a tapasztalati pontokhoz legjobban illeszkedjék. Az eljáráshoz célszerű a Hazen-féle valószínűségi hálózatot használni, amelyről a VI. fejezetben lesz szó. Észlelési adatok teljes hiánya esetében a C

s tényező értékét a vizsgált árvizek jellege szerint választhatjuk meg ([16], 134. oldal).