Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - IV. Szesztay Károly: Statisztikai módszerek a mérnöki hidrológiában. (Áttekintés a statisztikai módszerek alkalmazásáról)

130 Szesztay Károly A vizhozamadatok (a vízhozamgörbék) megbízhatóságának vizsgálata rendszerint a lefolyási viszonyok időbeli változásának részletes tanulmányozását kívánja meg. A hidrológiai vizsgálatok ezen alapvető kérdésével több hazai tanulmány is foglalkozik [12], [14]. Az adatok beszerzésével és ellenőrzésével kapcsolatosan említjük meg a parti lakosok kikérdezésével történő helyszíni adatbeszerzést is. Az ilyen jellegű adatbeszerzésnél természetesen kellő óvatossággal és kritikával kell eljárni. Bizonyos emlékezetes adatok (pl. a kisebb vízfolyások kiszáradásának időpontja vagy valamely árvíz rendkívüli magassága) tekintetében a helyi lakosság megkérdezése értékes támpontul, vagy kiegészítésként szolgálhat. A kérdéssel behatóbban Boldakov E. V. foglalkozik ([6], IX. fejezet, magyar fordításban is). A statisztikai paraméterek meghatározásánál a rendelkezésre álló vízjárási észlelési adatok mennyisége (az észlelés időtartama) szerint két eljárást követhetünk: 1. a paramétereket közvetlenül az észlelési adatsorból határozzuk meg; 2. az észlelési adatok részleges vagy teljes hiánya esetében közvetett eljárásokat alkalmazunk. 2. A statisztikai paraméterek meghatározása észlelési adatok alapján Mint az előzőekben már tárgyaltuk, Pearson III. típusú eloszlási görbéjének hidrológiai alkalmazásakor három statisztikai paramétert kell esetenként meghatározni : 1. a vizsgált vízjárási értékek (többnyire vízhozamok vagy hordalékmennyiségek) M sokévi átlagértékét; 2. az adatok változékonyságát (szóródását) jellemző C„ variációs tényezőt és 3. az eloszlási (gyakorisági) görbe szimmetriaviszonyait kifejező C

s aszimmetria-tényezőt. 1. Az elsőként említett a Я X M = -— (9) л sokévi átlagérték számításával kapcsolatban a megkívánt pontosság biztosításához szükséges észlelési adatok számával (az észlelési időszak terjedelmével) kell foglalkoznunk. A (9) képlet szerint számított átlagérték pontosságát (a végtelen sok észlelési adatra vonatkoztatott „eszményi középértéktől" való eltérését) két tényező befolyásolja: a sor tagjainak л száma és a vizsgált mennyiség változékonysága (vagyis a C„ variációs tényező értéke). Zajkov B. D. és Belinkov Sz. Ju. vizsgálatai szerint ([1 ], 280. old.) az évi középvízhozamok átlagértékének megbízhatóságát a véletlen hibák törvénye (vagyis Gauss szabályos eloszlási görbéje) alapján lehet meghatározni. A fenti elmélet szerint az átlagérték számításának cr

M középhibáját a = ± £= (10) Iín képlet adja meg, amelyben cr az adatok (12) kifejezés szerinti középnégyzetes eltérése ; n az adatok száma.