Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - IV. Szesztay Károly: Statisztikai módszerek a mérnöki hidrológiában. (Áttekintés a statisztikai módszerek alkalmazásáról)

Statisztika a hidrológiában 125 Az 1. táblázatból a C

s asszimmetria-tényezőhöz és a keresett p előfordulási valószínűségi (tartóssági) százalékhoz kivett Ф

р ordináta-értékkel (Foster-tényezőkkel) az x, = M (1 + С

ГФ

Р) (5) képlet szerint kiszámíthatjuk a vizsgált adatsor valószínűségi görbéjének egyes ordinátáit. Az eloszlási görbe és a valószínűségi görbe meghatározására, és az észlelési adatokból közvetlenül kapott gyakorisági és tartóssági görbékkel való összehasonlítására a 2. ábrán mutatunk be számpéldát, ahol a Visó folyó 41 évi adatából elvégeztük az évi középvízhozamok tartóssági és valószínűségi görbéjének meghatározását gyakorisági hisztogramm és Pearson III. típusú görbéje alapján. A kiindulási adatokra és a statisztikai eljárás számításainak részleteire vonatkozóan utalunk egyik közelmúltban megjelent tanulmányunkra [7., 266-268. oldal]. Az eloszlási görbe a és d állandóit a (3) és (4) képlettel számítottuk, a görbe megrajzolásánál pedig a Foster— Ribkin táblázat alapján megszerkesztett valószínűségi görbére támaszkodtunk olymódon, hogy az osztásközökhöz tartozó gyakoriságokat az osztásköz határértékeinél leolvasott valószínűségi (tartóssági) értékek különbségeként állapítottuk meg. Mint fentebb már említettük, Pearson III. típusú görbéjén kívül számos más eloszlási görbe hidrológiai alkalmazása is szóba került már. Ezek közül — a magyar hidrológiai irodalomban eddig még nem tárgyalt görbe-típust — Charlier skandináv matematikus eloszlási görbéjét említjük meg.