Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

Katona: Az ottmarsheimi vízlépcső Ж A hajózócsatornát a zsilip két részre osztja: A felső várakozó hely 1000 m hosszú és 3 m merülésre 75 m széles ( 2\c. ábra)-, közvetlenül a zsilipek előtt 185 m hosszúságban 105 m-re szélesedik ki. A felső várakozóhely nagy méretei — különösen tekintélyes hosszúsága — lehetővé teszik, hogy hajóvonatok is lehorgonyzás nélkül várakozhassanak. A zsilipek alatti alsó várakozóhely 600 m hosszú és 100 m széles. Ezt is bőven méretezték, egyrészt azért, mert a hajók és hajóvonatok az oldalcsatornán éjjel is, és ködben is közlekedhetnek, viszont — lefelémenetben — a nyílt Rajnán való továbbhaladás kedvező lehetőségét sokszor itt kénytelenek bevárni; másrészt azért, mert a hajóvonatok erős (4000 LE-s) vontatóit, amelyek a Rajnán felfelé való vontatáshoz szükségesek, itt váltják fel a csatornaüzemnek megfelelő kis (400 LE-s) vontatók, és így a nagy vontatók részére itt kellő szélességű fordítóhelyet kellett biztosítani. Két párhuzamos hajózsilip épült. Hosszuk 185 m; a nagyobb 23 m, a kisebb— „gyorszsilip» — 12 m széles. Az utóbbiban 2 egymás mögött elhelyezkedő motoros teherhajót lehet egyszerre átzsilipelni. A rajnai forgalomban u. i. a kerekes vontatók mindinkább háttérbe szorulnak és helyüket részben motoros teherhajók, részben csavaros vontatók foglalják el. A vízijárműpark ilyen irányú fejlődése miatt tértek el a Kembsnél alkalmazott méretektől, ahol még két, egyformán 25 m széles és 100 m, illetve 185 m hosszú hajózsilip épült. Az átzsilipelendő vízlépcső átlagosan 16,40 m, kisvíznél 18 m magas. A zsilipfalak és fenekek szerkezetét a 3. ábra magyarázza. A felső zsilipfőknél szabványos támkapukat, az alsó főknél ellensúllyal működő emelőkapukat alkalmaztak. Az alsó zsilipfőket mindkét zsilipnél üreges homlokfal köti össze. Az emelőkapuk felhúzószerkezete az üregben van elhelyezve. Az üreges homlokfalak a zsilip hossztengelye függőleges síkjában — közepükön — szerkezeti hézaggal érintkeznék és szerkezetileg 2—2 konzolt alkotnak. Ezek a homlokfalak átmenő hídszerkezetként is szolgálnak. Mind a felső, mind az alsó kapuk vasszerkezetében lényeges különbség van a 23 m és a 12 m széles zsilip kapui között. A vasszerkezet gerincét a széles zsilipnél függőleges, a keskeny zsilipnél vízszintes főtartók alkotják. A szélesebb emelőkapu súlya 325 t, a keskenyebbé 160 t. Az emelőkapuk zárt állapotban mind a négy oldalukon feltámaszkodnak és így könnyebb szerkezettel voltak megépíthetők. A felső és alsó vízszint által befolyásolt talajvízszintek közötti áramlást vasszádfal-függöny zárja el. A zsilipek töltésére és ürítésére szolgálnak: az oldalfalakban elhelyezett (5 m/sec közepes vízsebességre méretezett) csatornák, a zsilipek hosszának egynegyedében és háromnegyedében elhelyezett merőleges összekötőcsatornák és a fenék alatti hosszanti elosztócsatornák, valamint ezeket lefedő lyukgatott vasbeton fenéklemezek. A szerkezetet kismintakísérlet alapján tervezték meg, oly módon, hogy a töltésnél és ürítésnél az örvényléseket, valamint a hossz- és keresztirányú hullámlengéseket a legkisebb mértékűre csökkenthessék. Az ürítés csendesítőkamra közbeiktatásával történik, a víz be- és kivezetését kis szektorgátas zsilipek szolgálják. A széles zsilipnél az átzsilipelési idő 12 perc, a vízszint változása (töltésnél emelkedése, ürítésnél süllyedése) 1,50 m/perc; a keskeny zsilipnél 8 perc, illetve 3 m/perc. A keskeny zsilip gyors vízszintváltozása miatt itt a vízszinttel együtt mozgó, úszós kikötőkampókat alkalmaztak. A zsilipek vezérlése és ellenőrzése elektromos, és automatikusan működő szerkezet útján, az alsó fő feletti»vezérlőfülkéből történik. A' csatornáknak az előforduló legmélyebb talajvízszint feletti felületeit burkolattal látták el, összesen 1,7 millió m

2 terjedelemben. A bevágások rézsűit — 13 cm vastagságban — és a csatornafeneket — 15 cm vastagságban — a helyszínen készült vasalás nélküli betonburkolattal 3. ábra. Metszet a hajózsilipeken át. fedték be.