Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

295 a benőtt meder vízhozamát Q.'-vel, a tiszta mederét pedig Q.-val jelöljük, akkor a (p — QjQ_ viszonyszám a benőttség jellemzésére is alkalmas. Még szemléltetőbb mértéke a benőttségnek a cp = l-g? } tényező, mert ez tiszta medernél = 0, a növényzettel teljesen eldugaszoltnál pedig 1 volna. Miután nyilvánvalóvá lett, hogy sorozatos mérések nélkül a meder benőttségének hatását nem lehet tisztázni, az 1937 — 1942. években az Eder folyón, annak víztárolója alatt, Affoldernnél, összesen 190teljes pontonkénti vízhozammérést végeztek. Akiválasztott hely alkalmas volt arra, hogy a vízeresztés szabályozásával u. azon a napon több lépésben a legkisebbtől a partok szintjéig emeljék a vízállást és közben megmérjék a vízhozamot. Ily módon 38 mérési sorozatból ugyanannyi egymástól független vízhozamgörbét állapítottak meg, amelyek mind valamilyen meghatározott.benőttségnek feleltek meg. Ezek alapján készült az 1. ábrán feltüntetett görbecsokor. 1. ábra. Az Eder folyó affolderni mérceszelvényé- 2. ábra.' A 20 m'/sec évi középvíznek vízhozamgörbéi az évi középvízhozamhoz hozamnak megfelelő vízszínduzzasztás, tartozó Ahk közepes vízszínduzzasztás és <рь köze- vízhozamtényező és benőttségi tényező pes vízhozamtényező feltüntetésével (1933/42. változása az 1938/42. évek átlagában, évi átlagok). A mérések fontosabb eredményei a következők: 1. összehasonlíthatóság kedvéért valamely vizsgált mederszakaszon a benőttség mindenkori mértékét jellemző <p, illetve <p értékeket azonos vízhozamra — célszerűen a középvízhozamra — kell vonatkoztatni. 2. А ф benőttségi tényező legnagyobb értéke, 4,6 m

3/sec vízhozamnál 0,700, 20 m

3/sec középvízhozamnál 0,572 volt. A <p vízhozamtényező tehát 0,300 és 0,428 közt változott, vagyis az azonos vízállásnál tiszta mederben lefolyó vízhozamnak csak 30—43%-a folyt le! Az irodalomból ismert adat, hogy a Wartha folyón előfordult <p = 0,170 vízhozamtényező is, ami <p = . = 0,830 benőttségnek felel meg. Azt, hogy a benőttség foka az év folyamán hogyan változik, a 2. ábra mutatja. A mérési időszak középértékei szerint május hónapban az azonos vízhozamnak megfelelő vízállás — tisztán a fejlődő növényzet fokozódó duzzasztása folytán — hetenként 2,5 cm-rel emelkedett. 1939-ben előfordult napi (!) 1 cm emelkedés is. 3. A növényzet teljes kiirtásával sem lehet a ç> = 1,00 értéket elérni, legfeljebb <p = 0,80-at. A benőtt szakasz természetesen visszaduzzaszt a be nem nőtt szakaszra. A Strickler-Manning képlet alkalmazásával a vízhozamból számított к sebességtényező a változó benőttség szerint 11,5 és 22,2 között változott. (Természetes medreknél к = 30-35 átlagértékekkel szoktunk számolni.) Ha a vízmérési szelvényben ki akarjuk küszöbölni a növényzet duzzasztó hatását, a szelvény alatti mederszakaszon az L = 2 AhjJ hozzávetőleges vísszaduzzasztási képlet szerint számított teljes L hosszúságon ki kell a növényzetet irtani. A Ah értéket, a növényzet okozta vízszintemelkedés közelítő értékét, megkaphatjuk, ha előbb a tiszta mederre, majd benőtt