Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

292, Kisebb közlemények és a földművelésügyi minisztérium egy-egy képviselője. A bizottság feladata az árvízveszély leküzdéséhez szükséges általános utasítások és műszaki intézkedések megtétele, valamint a kiadott rendeletek végrehajtásának ellenőrzése mind a hajózható folyókon, mind az egyéb vízfolyásokon. A helyi feladatok ellátására Tartományi Árvízvédelmi Bizottságokat szerveztek, amelyek közvetlenül a központi bizottság alá vannak rendelve. Az öt tartományi bizottság szintén egy-egy közlekedésügyi, belügyi és földművelésügyi megbízottból áll. Szükség esetén azonban ez a keret jelentékenyen bővíthető. Mind a központi, mind a tartományi bizottságokat teljhatalommal és közvetlen intézkedési joggal ruházta fel a kormányzat a vízügyi hivatalok és mindazon szervek, illetve hatóságok felé, amelyek védekezés idején számbajöhetnek. Ezzel a rendelettel egyidejűleg pontosan körülhatárolták az egyes védekező szervek munkáját és feladatát. A gátak és egyéb árvédelmi művek kezelése és fenntartása az államilag támogatott, és az illetékes vízügyi hivatalok ellenőrzése alatt működő társulatok (ill. városok) feladata, míg a védekezés, kezdve a védekező anyagokról való gondoskodástól a gátak őrzéséhez szükséges személyzeten át egészen a technikailag képzett munkavezetők biztosításáig a helyi, éspedig elsősorban az ártéri lakosság feladata, akik erre a munkára szabályszerűen be vannak osztva. Az árvédekezésben való részvételért nem jár ellenszolgáltatás, de az árvédekezés okozta károkért a társulat térítést fizet. Nálunk a helyi lakosság nincs ilyen módon bevonva a védekezés munkájába, és kérdés, hogy egy esetleges árvíz nem világít-e rá ennek célszerűségére. Lényeges és érdekes eltérés még, hogy az ártéri hidak védelméről, különösen a jég elleni védekezésről, az illetékes útügyi, ill. vasúti fenntartó-szervnek kell gondoskodnia. Igen nagy helyet foglalnak el a védekezés munkájában a jégrobbantó különítmények és a jégtörő hajók, amelyek a Hajózási Igazgatóság irányítása alá tartoznak. Az árvédelmi szervezet lépcsős felépítése lehetővé teszi, hogy előzetes terveket készítsenek azokra az eshetőségekre, amelyek a veszély egy bizonyos fokáig minden vízfolyáson azonos módon jelentkeznek. A szolgálati és riasztási tervek alapja az alábbi fokozati beosztás: I. árvízjelző és figyelmeztető szolgálat, II. egyszerű gátfelügyelet, III. megerősített gátőrzés, IV. katasztrófa veszélye. A riasztási tervek helyes elkészítésével elkerülik a lakosság felesleges nyugtalanítását, valamint a költséges előkészületek idő előtti megtételét. Amíg a III. készültségi lókig mindig azonos intézkedések megtételére van szükség, és ezért merev tervek készülhetnek, addig a IV. fokozatnál csak a helyi viszonyoknak megtelelően lehet intézkedni. Ezért nagyon fontos, hogy különösen a veszélyesnek látszó helyekre vonatkozóan, megfelelő műszaki utasítások készüljenek. Idetartozik még a veszélyeztetett területek kiürítésének előkészítése is. A kiürítési tervek tartalmazzák mindazokat az adatokat és intézkedéseket, amelyek veszély esetén a kiürítés gyors és biztonságos lebonyolítását szolgálják. Kapcsolatosak velük természetesen az elhelyezési és ellátási tervek is, valamint az egészségügyi és biztonsági szolgálat megszervezése. A védekezési és kiürítési munkálatoknak szoros összhangban kell lenmök, mert különben mind a személyzeti, mind a járműszükséglet kielégítésében fennakadás áll be. A védekezési terv alapja az 1: 100 000 — 1: 50 000-es térkép. A térkép feltünteti a vízfolyásokat természetes árterületükkel és a gátakat — külön a nyári gátakat — a veszélyeztetett helyeket, a jégdugók keletkezésére alkalmas kanyarulatokat, szorulatokat, valamint az esetleges korábbi gátszakadások helyét. Rajta kell lenniök természetesen az árvédelmi szertáraknak és anyagtároló helyeknek, továbbá a gátőrházaknak is. Különösen fontos a második védekezési vonal megállapítása, ahol gátszakadás esetén a védekezést tovább lehet folytatni. Második védelmi vonalul legtöbbször az utak és vasutak töltései használhatók fel, de természetszerűen csak akkor, ha az átereszek és az áthidalások elzárását időben előkészítik. Az árvédelmi tervhez tartozik a gátszakaszok, továbbá a vezető és védekező személyzet beosztása, az anyag- és szerszámszükséglet megállapítása stb. Vízálláskimutatást is tartalmaz minden terv, amely a különböző mércékre vonatkozó mércekapcsolati adatokat és a régebbi árvizek levonulására vonatkozó adatokat tünteti fel. v Ebből a betétlapból látható, hogy milyen vízállásnál, mikor, hogyan és kiknek kell veszélyjelzéseket továbbítani, valamint, hogy adott vízállásnál mely rétek, szántók, esetleg tanyák kerülhetnek víz alá. Végül cím- és telefonjegyzékek egészítik ki a technikai utasításokat. A védekezési tervek a különböző lépcsőkben elvben nem különböznek, csak a teendők többé-kevésbbé részletes feltüntetésében.