Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

288, Kisebb közlemények ségére jellemző, hogy a vízszintemelkedés 1951-ben Piacenzától lefelé mindenütt több mint 1 m-rel, és javarészt csaknem 2 m-rel haladta meg az 1926. évi árvíz alkalmával megfigyelt mértéket. Az áradás üteme a Becca — Cremona közti szakaszon elérte a napi 3 m-t! I. táblázat A Pó vízgyűjtőterületén 1951. nov. 7 és 12-e között mért legnagyobb csapadékmennyiségek A csapadékmérő állomás és a mellékvölgy megnevezése 1 2 3 4 A csapadékmérő állomás és a mellékvölgy megnevezése nap alatt hullott csapadék, mm Asso (Lambro) 178 240 У • Ornavasso (Toce) 267 355 447 515 Sabbia (Sesia) 263 313 409 Varallo (Sesia) 244 315 395 457 Coggiolo (Sesia) 270 360 463 553 Tollegno (Cervo) 210 271 365 418 Oropa (Cervo) 217 284 385 450 Trivero (Sesia) 206 234 379 442 Pertinengo (Cervo) 190 291 366 425 Orba ( Tanaro ) 176 > i 206 II. táblázat A Pó vízjátéka az 1951. novemberi és 1926. májusi árvíz alkalmával Vízmércék Nullpont magasTávolság a torkolattól Vízállás az áradás kezdetén (m) Tetőző vízállás (m) Az árhullám viszonylagos magassága (m) (ш!А.£) (km) 1926 1951 ' 1926 1951 1926 1951 különbség Becca 55,,10 392,4 1,22 0,53 7,88 7,85 6,66 7,32 + 0,66 Piacenza 42,16 332,8 2,16 1,77 9,63 10,25 7,47 8,48 + 1,01 Cremona 34,34 281,9 0,05 —0,46 4,62 5,94 4,57 6,40 + 1,83 Casalmaggiore 23,49 235,3 1,48 1,10 6,37 7,64 4,89 6,54 + 1,65 Boretto 19,94 220,4 2,69 1,95 7,54 8,50 4,85 6,55 + 1,70 Roncocorrente 15,26 190,6 1,76 1,36 8,38 9,76 6,62 8,40 + 1,78 Cas tiglia 9,61 149,7 2,35 1,82 8,08 10,15 6,63 8,33 + 1,70 Pontelagoscuro 8,51 96,0 —2,23 -2,69 3,70 4,28 5,93 6,97 + 1,04 Az árhullám levonulását a 2. ábrán feltüntetett vízállásgörbék szemléltetik. A levonulás sebessége Becca és Piacenza között 5 km/óra, Piacenza és Cremona között 12,5 km/óra, végül Piacenza és Ostiglia között ismét 5,7 km/óra volt. Pontelagoscuro-nál a közeli két gátszakadás következtében 2 órával korábban tetőzött a víz, mint az 54 km-rel feljebb fekvő Ostigliánál. Az árvíz vízhozamára vonatkozó adatokat a III. láblázat foglalja össze. Kitűnik belőle, hogy a mellékfolyók közül csupán a Sesia, a Tanaro és a' Trebbia lépték túl — nem sokkal — az eddig ismert legnagyobb hozamukat, míg a Ticino, az Oglio és a Mincio — a Maggiore, Como és Garda tavak tárolása következtében — az eddigi maximumnál kevesebbet hozott. APó 12 800m

3/sec-nyi vízhozama Piacenzánál 10%-kal haladta meg az eddigi (1926. évi) legnagyobb hozamot, míg Pontelagoscuro-nál a gátszakadásokat megelőzőleg fellépett tetőzésbűl számított vízhozam 600 m

3/sec-mal haladta meg az 1917-es — gátszakadás nélkül lefolyt — hozamot. A november 14-én bekövetkezett gátszakadások következtében mintegy 5000 m

3/sec ömlött ki az árterületre, mert 15-én Pontelagoscuro-nál a hozam 3880 m

3/sec-ra csökkent. Az olasz hidrológusok már az 1926 tavaszán fellépett nagy árvíz óta foglalkoznak a kérdéssel, hogy mivel magyarázható a Pó árvizének tagadhatatlanul fokozatosan emelkedő szintje. Nem fogadható el az a feltevés, hogy a csapadék növekszik, mert ez olyan klímaváltozást tételezne fel, amilyenre a meteorológusok mindez ideig nem lettek figyelmesek. A folyómeder