Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

KISEBB KÖZLEMÉNYEK A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG 5 ÉVES TERVÉNEK VÍZGAZDÁLKODÁSI FELADATAI. ETO. 338.984(43 — 11) :626/627. Az NDK-nak a Német Szocialista Egységpárt közreműködésével kidolgozott 5 éves tervét 1951. november 1-én emelte törvényerőre a nemzetgyűlés. A terv a népgazdaság minden ága elé nagy feladatokat tűz ki, amelyeknek végrehajtása lényegesen megváltoztatja az NDK gazdasági és társadalmi arculatát. Ez a mélyreható változás nagy követelményeket támaszt a vízgazdálkodással szemben is.

1 Az 5 éves terv vízgazdálkodási feladatainak ismertetése előtt tekintsük át röviden az NDK természeti földrajzi viszonyait (1. ábra-). Az NDK nagyobbrészt az északnémet síkság OderaElba közötti részén terül el. Területe 121 000 km

2, lakosainak száma 17,3 millió. Keleten az Odera, majd ennek egyik mellékfolyója a Neisse alkotja határát. Nyugaton jelenlegi határa a Lübeck-Braunschweig vonaltól keletre, nagyjából észak-déli irányban húzódik a thüringiai hegyesvidékig, majd ennek vonalát követve éri el a cseh határt. Délen az Érchegység a határ. Az északnémet síkságot általában három részre oszthatjuk: 1. a déli határhegységekhez simuló magasabb fekvésű dombos vidékre, 2. az ősfolyamok völgyének 80 — 120 km szélességű alacsonyabb síkságára, amelyet az NDK főfolyójának, az Elbának őse alakított ki, és 3. ,az északnémet tóhátságra, amely a jégkorszaki végmorénák között keletkezett számtalan tó vidékét foglalja magában. Az NDK területén vízháztartás szempontjából általában kedvezőtlen a természeti viszonyok alakulása. Nyugat-Németországgal szemben itt kevesebb a csapadék és nagyobb a nyári szárazság. A természeti viszonyokból folyik, hogy a kelet-német vízgazdálkodási tervek előterében a folyók vízjárásának kiegyenlítése és ezen keresztül az ipar, mezőgazdaság és közlekedés vízellátásának megjavítása áll. A Magyarországnál kereken 40%-kal sűrűbb népesség eltartása és a fejlett ipar vízigényének fedezése mellett a felszíni vizek elszennyeződése elleni küzdelem, ill. a szennyvízben rejlő értékek hasznosítása is elsőrendű fontosságú. A nagy gazdasági fellendüléshez és — különösen az új ipari központokban — a népsűrűség emelkedéséhez képest a vízgazdálkodás fejlődése elmaradt. Ezt az egyéb gazdasági ágakkal szemben fennálló elmaradást az 5 éves tervben kívánják behozni. A tervtörvény 5. §-a a vízgazdálkodás területén a következő feladatok megoldását írja elő (a munkálatok helyét térképünkön sorszámukkal jelöltük). 1. A már folyamatban levő völgyzárógátépítések befejezése a szászországi érc- és kőszénbányavidék vízellátására Cranzhal, Sosa, Stollberg, Niedercríenitz körzetében, továbbá egy nagy, 43 millió m

3-es tároló munkálatainak msgkezdése Eibenstocknál. 2. A bornai, plaueni és zeitzi iparvidék részére tározómedencék, továbbá központ i vízművek és :&enhy víztisztító telepek építése, a greizi, weidai, stanbecken-witzintzi, lobstätti és windischleubai völgyzárógátak kiépítésével, összesen 32 millió m

3 tározótérfogattal. 3. A bitterfeld-hallei és merseburg-lipcsei iparvidék ellátására szolgáló Elba-völgyi körzeti vízmű befejezése. 4. A rappbodei, 110 millió m

3-es, vöígyzárógát befejezése a Harz-hegységtől keletre fekvő térség vízellátására. 5. A niederlausitzi barnaszénvidéken 138 község részére körzeti vízvezeték építése. 6. 70 000 ha belvízrendezésének megoldása a Spree-Havel síkságon és az Odera mentén. ij Kafoeit, H. : Die Wasserwirtschaft im Fünfjahrplan. Wasserwirtschaft —Wasserteohnik, B:rlii, 1952/1- szára, — 2. old.