Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VI. Szígyártó Zoltán: Városi csatornahálózatok esővízkiömlőinek méretezése

I Esővízkiömlök méretezése 271 idejűi szennyvízhozam 5-szörösénél nagyobbra, hanem ehelyett az m/n - 5 értékre méretezett esővízkiömlő után olyan ülepítőmedencét iktatunk be, melyben a 10 £),„nek. megfelelő távozó vízhozam x/

2 óráig tartózkodik. Ha fokozott biztonságra törekszünk, a többi esővízkiömlő után is helyezhetünk el ilyen ülepítőket. Ez azonban el is maradhat, mivel a számítások értelmében a fokozott, — megengedettnél nagyobb, — megterhelés csak az utolsó, a szükséges bentmaradó vízhozamnál kisebbre méretezett esővízkiömlőnél következhet be, ahol különben a száraz időjárásnak megfelelő átlagos szennyvízmennyiség záporok esetén a feljebb több helyen történt tehermentesítés következtében a teljes száraz időjárásbeli szennyvízhozamnál lényegesen kisebb lesz, és így aZQ ,

z tízszeresére méretezett ülepítés megfelelő biztonságnak látszik. v Összefoglalva az elmondottakat, a több ponton tehermentesített rendszer esővízkiömlőinek a csatornahálózatban bentmaradó vízhozamra történő méretezése a következő lépésekből áll: 1. Kiszámítjuk a főgyűjtőcsatornába becsatlakozó csatornák legnagyobb vízszállítóképességét, di-t. к 2. Képezzük a' Q,

c

s - 2 Qi összeget. i=l 3. Kiszámítjuk a (11) képlet alapján az m értéket úgy, mintha csak egyetlen esővízkiömlő lenne. 4. Meghatározzuk az n tényező értékét. 5. Megállapítjuk a tervezendő esővízkiömlők helyét, s felvesszük a méretüket úgy, hogy az m; és £).i adatok a (18) összefüggést kielégítsék. 6. Megállapítjuk az utolsó esővízkiömlő adatait. 7. Több elrendezési változat alapján gazdasági számításokkal megkeressük a legmegfelelőbbet. A számítások menetét az alábbi példa világítja meg: 6. példa : Méretezendők a 11. ábrán vázolt csatronahálózat esővízkiömlői. Az egyes beömlő mellékcsatornák adatai: = 0,4 m

3/sec, n' = 0,01, Q_

2 == 0,7 m

3/sec, n" = 0,015, <2.3 = 0,9 m

3/sec, n'" = 0,0172. A szennyvíz nem ülepíthető részének egynapos teljes biokémiai oxigénigénye: O

l = 200 000 g/nap, a vízfolyás megterhelhetősége О = 304 000 g/nap. 3 £ Q_,- = 0.4 + 0,7 + 0,9 = 2,0 m

3/sec. i—1 A (11) képlet szerint m = 2,84-1,84. 304 000/200 000 = 0,0405 s n = (Q.1 n' + Q

2 n" + Q

zn'") : S Qj= (0,4.0,01 + 0,7.0,015 + 0,9 . 0,0172) : 2,0 = i—t = 0,015. Célunk a csatornahálózatot minél kevesebb költséggel, s így minél kisebb méretekkel megépíteni. Ezért az I. és II. esővízkiömlőt minimális méretekkel: a száraz időben odaérkező szennyvízhozam átlagának kétszeresére méretezzük. N m 2 (Li m

3 = '

=

J < 1 0.Г