Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - V. dr. Kessler Hubert: Karsztvizek feltárása

232 Kessler Hubert hol metszi a szerkezeti vonalat, és hol harántolhatjuk azt a megkívánt depresszió mellett. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a karsztvízszint a csapadék hatására függőleges ingadozást végez, melynek szélső értéke a 3 m-t is elérheti. 1. kép. A hidegvölgyi karsztakna egyik hasadékából eredő vízfakadás. (A szerző felvétele.) Bild. 1. Wassereinbruch aus einer Spalte im verkarsteten Dolomit. A terepviszonyok, műszaki felkészültség, költségek és vízigény dönti el azután, hogy a vízfeltárás fúrással, aknával vagy lejtaknával történjen. Ennek megfelelően kell a feltárandó mélységet megválasztani. Általában arra kell törekedni, hogya víznyerésre kiszemelt törésvonalat anyugalmi vízszint alatt minél mélyebben harántoljuk. Minél mélyebben a nyugalmi szint alatt csapoljuk meg a karsztvizet, annál nagyobb vízmennyiségre számíthatunk, és annál kevésbbé befolyásolja a csapadék okozta vízszintingadozás a vízhozam egyenletességét. A nagy mélységbe való lehatolásnak — különösen akna esetében — bizonyos határt szabnak a felmerülő műszaki nehézségek, amelyek a mélység növekedésével hatványozottan jelentkeznek. Erre, valamint a termelési költségekre, a mélység megállapításánál figyelemmel kell lenni. Az igen nagy mélységbe való lehatolás ellen az a már említett tapasztalat szól, hogy bizonyos szinten alul, pl. Dorog környékén a — 200 m-es szint alatt, az üregek