Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - II. Finály Lajos: A szennyvizek fertőtlenítése

SZENNYVIZEK FERTŐTLENÍTÉSE KLÓROZÁSSAL írta : FINÁLY LAJOS ETO. 628.32 I. Bevezetés 1) Legújabban: Finály: A budapest—angyalföldi szennyvízderítőtelep. (Hidrológiai Közlöny 1949.) 2) Legújabban: Finály: Nagy terhelésű biológiai szürőtestek. (Techr.ika, 1948.) Szennyvizek ülepítéséről és ezzel kapcsolatos jelenségekről több ízben történt említés a hazai irodalomban.

1 Biológiai tisztításukról ugyancsak több cikk jelent meg.

2 Kevés szó esett . azonban a szennyvizek fertőzőképességéről és azokról a módszerekről, amelyek ennek megszüntetésére, vagy legalább is csökkentésére alkalmasak. Ez a kérdés időszerű, mert két hazai tüdőszanatórium szennyvíz-elvezetésével kapcsolatban az illetékes hatóság a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok és az ott követett gyakorlat értékesítéseképpen azt az álláspontot foglalta el, hogy fertőzőbetegeket ápoló gyógyintézetek, kórházak, üdülők szennyvizeit még akkor is fertőtleníteni kell, ha elvezetésük városi közcsatorna-hálózatba történik. Ebben a vonatkozásban ezeket a fertőző szennyvizeket úgy kell tekinteni, mint pl. azokat az ipari szennyvizeket, amelyek a csatorna anyagát , megtámadó, vagy a szennyvíztisztító berendezések működését bénító anyagokat, esetleg mérgeket, robbanást előidéző gázokat tartalmaznak, amelyeket tehát magán az ipartelepen kell ezektől a káros ábr

a- Hipoklorit-oldat adagolására szolgáló an va polctól rlrr/rtp^-n mcptk'/tí- egyszerű berendezés Во luk szerint. (A = oldótartány, anyagoktol előzetesen megtiszti- ^ és = tárolómedencék, С = adagolótartam. Legújabban ide sorolodtak tány, D = úszós szabályozószelep.)