Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - IV. Ihrig Dénes: A folyami hajóút-kitűzés alapelvei, különös tekintettel a Dunára

199 fényerősség mellett a legnagyobb távolságról vehető észre. Pl. az a fehér fény, melynek erőssége olyan, hogy 1000 m-ről látható, ugyanolyan fényerősség mellett vörös üvegbetéttel 700 és zölddel csak 600 m-ről látszik. Azok a színek, melyek a folyami hajóútkitűzés fényjelzéseiül legjobban használhatók: a 0,620 (л hullámhosszúságú vörös, és a 0,500—0,530 (x. hüttámhosszúságú zöld szín. Az éjjeli jelzők fényének megkülönböztetésére a világítás megszakítása szolgál. Jelzőfényeknél általában megkülönböztetünk villanófényeket, ahol a világítás időtartama tj rövidebb, mint az elsötétülés időtartama^, (í

x í

2), és a felvillanások száma nem több, mint percenként 60, elsötétülő fényeket, ahol t

x > t

2, pislogó fényeket, amikor t ^ —- 12 és a fellobbanások száma percenként több mint 60 (15. ábra). A megszakított fények észlelését befolyásolja a villogás időtartama: T = t

x + t

2. Ha a villogás ideje túlságosan rövid (T< 1 sec), a lámpa szembántó, ha pedig a villogás ritka 5 sec), különösen, ha az elsötétedés ideje hosszú, a lámpa helye nehezen jegyezhető meg, és így nem ad elég biztos támpontot. Ezért hajózási éjjeli jelzőfénynek, amelyre irányt kell vennie a hajóvezetőnek, a legmegfelelőbb az a villanó fény, ahol a világítás ideje t

t = 2 sec és az elsötétités ideje t

2 = 3 sec. Nem megfelelők tehát a pislogó fények, mert a villanások száma sok és az idejük túlságosan rövid. Ezek inkább városi uccai figyelmeztető jelekül használhatók. De nem megfelelők azok a villanófények sem, amelyeknél az elsötétedés ideje a világítás idejéhez képest túlságosan hosszú. A villanó jelzőfényeknek két előnye van: 1.) Módot adnak üzemanyagtakarékosságra, és 2.) könnyű őket megkülönböztetni más fényektől. Olyan helyeken azonban, ahol a jelzőfények összecsoportosulnak, pl. bonyolult gázlóban, nem tanácsos az összes fényt villanónak készíteni, mert a tájékozódás rajtuk igen nehézzé válik. Ilyen helyeken legtanácsosabb csak a bejárati és kijárati jelzőket villanófénnyel ellátni. Nem lehet célja ennek a tanulmánynak, hogy a különböző gyártmányú villanólámpák szerkezetét ismertesse, mert még állandóan tökéletesítik őket. Inkább csak azokat az alapelveket ismertetjük, amelyeken az éjjeli hajóútkitűzésre szolgáló lámpák alapulnak. A jelzőlámpák üzemanyaga régebben olaj vagy gáz ' volt. Újabban a könnyebb kezelhetőség miatt mindenütt az akkumulátoros elektromos üzemű lámpákra térnek át. A Szovjetunióban olyan lámpákat is használnak, amelyeknek áramát az úszóra szerelt vízikerékkel hajtott dinamó fejleszti. Az éjjeli jelzőlámpáknak Filep Lajos vizsgálatai szerint elvileg csak akkor kellene működniök, amikor a hajóról látható vidék megvilágítási mértéke 30 Luxnál kevesebb, mert ha ennél nagyobb, nappali jelzők alap15. ábra. Jelzőfények sémája (a = villanófény, b = elsötétülő fény, с = pislogó fény). 15. Схема сигнальных огней (а проблескивающий огонь ; б = затемняющий огонь; с = мигающий огопь.) Fig. 15. Schéma des lumières de signalisation (a = lunière intermittente, b lumière s'obscursissant, с — lumière clignotante).