Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - I. Horváth Sándor: Gondolatok a Dunaszabályozás általános tervének elkészítéséről

A Dunaszabályozás általános tervéről 17csupán a hajóút keskenysége akadályozza a több mélyen terhelt uszályból álló -vontatmány áthaladását. Gyakorlati értelemben a szűkületeknek ugyanolyan kedvezőtlen a hatása a hajózás gazdaságosságára, mint a gázlóknak. d) Fel kell deríteni és meg kell ismerni a Duna hordalékviszonyait. Sajnálattal bár, de mégis meg kell állapítanunk, hogy a Duna egyes szakaszain a múltban végrehajtott szabályozási munkálatoknál nem voltak eléggé tekintettel a folyam hordalékviszonyaira, elsősorban azért, mert a hordalékmozgás jelentősége és törvényszerűsége a munkálatok idején még ismeretlen volt. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy egyes folyószakaszokon a végrehajtott rendkívül költséges szabályozási munkálatok ellenére sem tudták a hajózás jogos kívánságait teljes mértékben kielégíteni. A hordalékmofcgásra vonatkozó ismeretek hiányossága következtében számos szakaszon olyan szabályozási munkálatokat és olyan módon hajtottak végre, hogy azok a lejjebbfekvő szakaszokat kedvezőtlenül befolyásolták. A hordalékmozgással nagy folyószabályozási jelentősége ellenére sem foglalkoztak eléggé a Dunán, holott törvényszerűségeinek felderítése és ismerete a korszerű tervezési munkálatoknál nélkülözhetetlen. A hiányok pótlása érdekében .meg kellene szervezni a dunamenti államokban: a) az azonos műszerekkel és azonos módszerekkel történő hordalékméréseket, mégpedig mind a lebegtetve, mind a görgetve szállított hordalékra vonatkozóan ; ß) a hordalékmérési eredmények azonos módszer szerinti feldolgozzását, tudományos vizsgálatát, az észlelési adatok és tanulmányok közzétételét; y) meg kell találni és biztosítani kell a levonuló víz- és hordaléktömegek •egyensúlyát. Ehhez ismernünk kell a folyam egyes jellemző szelvényeire vonatkozóan a hordaléktömeggörbéket, a szemösszetételt, a hordalék felaprózódását, a hordalékmennyiség, a szemösszetétel és a folyó hidraulikus elemei (mélység, szélesség, esés stb.) közötti összefüggéseket, és a hordalék lerakódásának törvényszerűségeit, beleértve a zátonyok vándorlását is. Ezeket a kutatásokat mielőbb, és egymással összhangban volna célszerű megszervezni, mert a hordalékmozgással kapcsolatos kérdések feltárásánál előreláthatólag hosszabb tudományos kutatásra lesz szükség. e) Ismerni kell a Duna jégjárási viszonyait. Ennek ismeretére két szempontból is szükség van, egyrészt a) a szabályszerű hajózási idény, másrészt ß) a szükséges szabályozási mélység és szélesség megállapítása szempontjából. A szabályszerű hajózási idény ismerete a víziszállítási tervek elkészítésénél nélkülözhetetlen. Külön is hangsúlyozni kell azonban a második szempont fontosságát. A szabályozási mélység és szélesség megállapításánál ugyanis egyes szakaszokon nem elegendő csupán a hajózás kívánságait tekintetbe venni, hanem a jég akadálytalan levonulásának biztosításával kapcsolatos követelményeket is szem előtt kell tartani. Egyes helyeken ezt a követelményt nem vették kellő mértékben tekintetbe. Ezért gyakran jégtorlódások keletkeznek és a jégtorlaszok miatt fellépő rendkívül magas 2 Vízügyi Közlemények 1952/1. 4324. (1)