Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - I. Mosonyi Emil: A Lenin-csatorna megnyitására

A LENIN-CSATORNA MEGNYITÁSÁRA! írta: DR. MOSONYI EMIL akadémikus ETO. 386.2(47) :626.1 1952. július 27-én ünnepélyesen megnyitották a Volga és a Don folyót összekötő hatalmas víziutat, a Lenin-csatornát. A Lenin-csatorna üzembehelyezésével megvalósult az öt tengert összekötő szovjet víziútrendszer régi terve. Bővizű folyamok és hozzájuk csatlakozó nagyteljesítményű hajózható csatornák kapcsolják most már össze a Fekete-tengert, a Káspi-tengert, az Északi Jeges-tengert, a Fehér-tengert és a Balti-tengert. Ennek az új víziútnak a megvalósítása és üzembehelyezése nemcsak a fenti értelemben jelent nagy lépést a vízhasznosítás fejlődéstörténetében, hanem azért is, mert a csatorna tervezése, előmunkálatai és építése során szerzett tapasztalatok jelentékeny mértékben fejlesztik a vízgazdálkodás és vízépítés tudományának számos ágazatát. A 101 km hosszú mesterséges víziút magasvezetésű hajócsatorna, amely a Don folyó felől 4 zsilippel 44 métert emelkedik a vízválasztóig, innen pedig 9 zsilippel száll le a Volga 88 méterrel mélyebben fekvő szintjére. A varvarovszki gerinctartányt a Don vizével, háromlépcsős emeléssel táplálják. A Don folyón a 13,5 kilométeres völgyelzárással létesült Cimljanszki tenger 13 milliárd köbméteres tározóteréből a karpovkai szivattyútelep emeli a vizet a 155 millió köbméteres Karpovkai-medence 13 méterrel magasabb szintjére. Innen a Marionovsz.kája-szivattyútelep továbbítja a 48 millió köbméteres bereszlavszki tározóba, amely 20 méterrel fekszik az előbbi fölött. Végül további 11 méteres emeléssel a gerinctartányba jut a víz. Ez a 125 millió köbméteres medence pótolja a leszálló ágak párolgási, elszivárgási és zsilipelési veszteségeit. A három szivattyútelep teljesítőképessége egyenként 3X5 m

3/sec. Az építkezés méreteire jellemző, hogy vele kapcsolatban 392 km rendes nyomtávú vasút, 468 kilométer műút, 626 kilométer nagyfeszültségű villamos távvezeték és 467 kilométeres elosztóhálózat, továbbá 1227 kilométernyi távbeszélővonal készült. A munkáslakások, műhelyek és irodák elhelyezésére 1,5 millió légköbmétert építettek be. A csatorna megépítéséhez több mint 150 millió köbméter földet kellett mozgósítani és a műtárgyakba 3 millió köbméter betont és 40 000 tonna vasat építettek be. A technika történetében páratlanul rövid — mindössze két éves — építési idő a munkálatok nagyfokú gépesítésének köszönhető. A földmunkákban a novokramators/.ki kotrógép-gyár 15 köbméteres kotróedényű gépóriásai és a kisebb földmunkagépek ezrei 97°/

0-os gépesítést biztosítottak. A többi munkák gépesítése 90°/

0-os volt. A betonszükségletet pl. önműködő betongyárak elégítették ki, amelyeknek napi teljesítménye elérte a 12 500 köbmétert. A hatalmas alkotással évszázados álom valósult meg. A 2700 km

2 kiterjedésű Cimljanszki-tenger — a Balatonnak csaknem ötszöröse — új vízfelület a világtérképeken, és az eddig a zárt Káspi-medencébe torkolló Nagy-Volga víziútrendszer — egymaga 17 000 km — nagyteljesítményű kijárót kapott az Azóvi- és Feketetengeren át a Földközi-tenger medencéjébe, ill. a világkereskedelmi utak felé. 1*