Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - VI. Kisebb közlemények

t Szesztay Károly: Mértékadó árvíz számítása 141 -víziútrendszeréhez való csatlakozással.

2 Nyugati transzkontinentális elemei egyrészt az Oderától a Rajnáig vezető Mittelland-csatorna

3, másrészt a Csehszlovákia tervei közt szereplő Odera—Elba—Duna összeköttetés

4 és a Rajnát a Dunával, ill. a Rhone-nal német, svájci, ill. francia területen át összekapcsoló tervezett víziútak

5,

6). Jancsó Gyula Egyszerű eljárás a mértékadó árvízi hozamok meghatározására

1 ETO. 551.482,215.3:519.2 A mértékadó árvízhozam meghatározásának korszerű eljárásai a valószínűségszámítás elméletének felhasznalásával határozzák meg a kívánt előfordulási valószínűségű (pl. : 5C0 vagy 1000 évenként várható) vízhozamértékeket. Az eljárás szokásos menete szerint

2) a rendelkezésre álló észlelési sor alapján három statisztikai paramétert számítunk ki: üo - — Q-i (!) n C„ = \í (2) z(K<-1/ «s G

s = -, (3) nC

v Az alkalmazott jelölések : Q_

0 — az évi legnagyobb vízhozamok többéves átlaga; C„ — az évi legnagyobb vízhozamok ingadozásainak mértékét kifejező variációs tényező C

s — az évi legnagyobb vízhozamok gyakorásági eloszlásának szimmetriaviszonyait jellemző aszimmetria tényező ; n — az észlelési évek (a sor tagjainak) száma; Ki = Q.i/0.0 — az egyes évek legnagyobb vízhozamának viszonya a Q.o átlagértékhez. A kiszámított három statisztikai paramétert Pearson III. típusú eloszlási görbéjének egyenletébe helyettesítve kapjuk meg a mértékadó vízhozam számítására szolgáló elméleti (matematikai) összefüggést. Gyakorlati számításokhoz az említett eloszlási egyenlet igen nehézkes. Foster és újabban Ribkin Sz. I. táblázatokat dolgoztak ki, melyeknek segítségével a mértékadó vízhozam számítását a statisztikai paraméterek meghatározása után aránylag egyszerűen és gyorsan elvégezhetjük. A táblázatok csak bizonyos kerekszámú valószínűségekhez adnak értéket. Ebből a szempontból is előnyös tehát olyan egyszerű (nem az eloszlási egyenletből kiinduló) számítási képlet levezetése, melyhez segédtáblázat nem szükséges. Ilyen számítási képletet vezetett le Andrejcsikov M. E. a méret-elemzés (dimenzió-analízis) módszere szerint. 2 Csehidy Géza: A Szovjetunió víziütai. V. K. 1948/4—499. old. 3 Katona István: A német víziútak a háború után. V. K. 1948/2—227. old. 4 Csehidy Géza: Cseh és Morvaország víziútai és vízgazdálkodási tervei. V

4 K. 1948/ 2—224. old. 6 Mátrai István : A Duna—Rajna összeköttetésének és a velük kapcsolatos vízhasznosíások V. K. 1949/3—4. 246. old. 6 Lászlóffy Woldemár: A Transhelvét csatorna. V. K. 1948/2—216. old. 1 Andrejcsikov, M. E. : Raszcsot maximaljnich raszhodov razlícsnoj povtor jajemosztyi i opit jevo primenenija dija rjek Krima. Gidrotechnika i melioracia, Moszkva, 1950. évi 1. szám, 14—18. old. 2 Az eljárás szokásos menetére vonatkozóan utalok dr. Lászlóffy Woldemár : «A hídnyílások és vízépítési műtárgyak hidrotechnikai méretezéséről» c. tanulmányára. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1951. évi 6. és 7. szám.)