Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - V. Szesztay Károly: A szovjet öntözőhálózatok vízhozammérő és szabályozó berendezései
17. ábra. Venturi-csővel egybeépített 18. ábra. Az egyszerű táblás szabályozócsőáteresztő. mérő berendezés alaptípusai. Fig. 17. Mit Venturitmesser zusammengebautes Fig. 18. Haupt— Typen der RegulierRohrsiel. Messeinrichtung mit einfachen Schützentafel. 12 8 Szssztay Károly alsóvízi mederfenékhez р г > 0,25 H fma x magasságú lépcsővel csatlakozik. А IIja megoldásnál (18/bábra) a szabályozótábla utáni szabályos mederszakasz lényegesen rövidebb: l z == 0,5j, az alsóvíz felőli fenéklépcső pedig nagyobbra > 0,5 H fma x. А IIlb megoldásnál (18jc ábra) a tábla utáni szabályos mederszakasz hossza ugyancsak 0,5j, de fenéklépcső nincs = 0). A tábla előtti belépési rész méretei mindhárom megoldásnál egyformán l x =t 2s és S = 1,7 s, oldalfalai pedig függőlegesek. Az egyszerű szabályozótáblás mérőberendezéseket főként az alsóbbrendű hálózatok elosztási pontjain és az egyes gazdaságok részére történő vízkivételeknél alkalmazzák. A tapasztalatok szerint a 40 cm<K 80 cm határok betartása ajánlatos. Pontosság tekintetében mind a három változat egyenértékűnek bizonyult. Az egyes esetekben alkalmazandó típus megválasztása a helyi körülmények (fenéklépcső kialakításának szükségessége, minimális esésveszteségre való törekvés stb.) szerint történhetik. A vízkivétel szögének 90°-nál kisebbnek kell lennie. Az egyszerű táblás vízkivételeket tervezhetjük a tábla alatti átfolyás és a küszöbön való átbukás esetére, az alsó víz visszahatásával vagy anélkül. Az elosztási pontokon csoportosan elhelyezett műtárgyakat célszerű úgy méretezni, hogy minden vízhozamot tábla alatti átfolyással bocsássanak át, mert átbukás esetében az egyik műtárgynál kialakuló vízszint zavarja a másikat. A méretezés alapjául szolgáló, részletes laboratóriumi vizsgálatokból levezetett vízhozamképletek áz egyes átfolyási esetekben az ismertetett három változatnál a következőképpen adódtak :