Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - V. Szesztay Károly: A szovjet öntözőhálózatok vízhozammérő és szabályozó berendezései
122 1 Szesztay Károly a) A berendezés vonalozása minden tekintetben enyhe legyen. Az összeszűkülő és táguló szakaszon az oldalfalaknak a hossztengellyel bezárt szöge ne haladja meg a 17°-ot, és a belépési és kilépési rész fenékszintjének hajlása ne legyen nagyobb 1 : 4-nél, 12. ábra. Nem szabványosított mérőszűkület vonalozása. Fig. 12. Skizze einer nicht genormten Messeinrichtung. b) A belépési rész hossza 0,5 m szélességű mérőtorok esetén a szélességnek mintegy háromszorosa, de legalább 0,80—0,90 m legyen.'Ha a mérőtorok szélessége s = 0,5ч-1,0 m, a belépési rész hossza 2s és has> l,0m, / = 1,5^. c) A mérőtorok hossza kb. egyezzék a mérőtorok szélességével. Trapézszelvényű mérőszűkületnél mérőtorok-szélességnek a legnagyobb vízhozamnak megfelelő \ízszintszélességet tekintik. d) A hozzávezető csatornához csatlakozó szárnyfalak a medence hossztengelyével 45°-os szöget zárnak be. Csak egészen kisméretű szűkületeknél alkalmaznak nagyobb szögben csatlakozó szárnyfalakat. A nem szabványosított mérőszűkületeket természetesen külön vízmérések alapján kell hitelesíteni. Előzetes számításokhoz а с — 0,95 értéket használják. A hitelesítést a Q ma x vízhozammal kezdik, vagyis megmérik a felső víz küszöb fölötti magasságát, amely egyben a legnagyobb előforduló érték (H fma x) és megállapítják a szabad átfolyásnak megfelelő z m ax értéket. A további mérési sorozatokat rendre H f = 0,75, 0,5 és 0,25 H fma x felső vízmélységgel végzik. Ugyanannál a H f értéknél a szabad átfolyásnál előálló z ma x értéken kívül az alsó víz fokozatos felduzzasztásával előállított z = 0,8, 0,6, 0,4 és 0,2 z max értéknél is mérik a vízemésztést, majd minden esetre kiszámítják а С = Q sz abad— —• Q/ojtott értéket. A kellően tág határok között felvett négyféle H f felső mélységgel, és mindegyikkel kapcsolatban 5 különböző alsó vízszintmagasságnál végzett mérés lehetővé teszi а С =/ (Hf, z) görbék megszerkesztését, vagyis а С változási határainak pontos megállapítását. Ha az alsó víz mesterséges duzzasztása nehézségekbe ütközik, 8—10 különböző esetben mérik meg a Hf vízmélységhez és a magától kialakuló z értékhez tartozó vízhozamot.
