Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - V. Szesztay Károly: A szovjet öntözőhálózatok vízhozammérő és szabályozó berendezései

120 1 Szesztay Károly Az egyszerűsített mérőszűkület elhelyezésére szolgáló csatornának a 4—5~ szőrös csatornaszélességnek megfelelő'szakaszon kell egyenesnek lennie. (A közepes teltségnek megfelelő szélességgel számolva.) Kell továbbá, hogy a csatorna közepes szélessége meghaladja az 1,4 S értéket. Szükség esetén a csatorna megfelelő hosszúságú szakaszát a megadott mértékre kiszélesítik. A mérőszűkület küszöbét p >0,5 Hf

ma

x magasságra helyezik az elvezető

: csatorna fenékszintje fölé. A belépési oldalon nem kell minden esetben a csatorna fenékszintje fölé emelkednie. Ha a'helyi adottságok folytán a fenék kimélyítése nélkül nem biztosítható a szükséges p küszöbmagasság, vízládát készítenek. A mérőszűkületen átfolyó vízhozamot a küszöb fölött mérendő ///felső és H

a alsó vízmélység alapján határozhatjuk meg. Szabad átfolyás esetében, vagyis amikor az alsó vízszint a küszöb szintje alatt marad (//<,< 0) Q = (°'

5 - 6,26^ + 1 ) (

8> avagy Q = 2,14 s Я

15

5 (8/a) Az alsó víz visszahatása esetén, vagyis ha H

a> 0, az átfolyó vízhozam ugyanezekkel a képletekkel határozható meg, csak a jobboldalt kell megszorozni a * = 1'°

8

5 I

1 - 11,7(1 -k) + l

] (

9> javító tényezővel, ahol к = H

a\H

s. A Hf és H

a vízmélység mérésében megkívánt pontosság к = <0,8 0,8—0,9 > 0,9 esetén rendre 5 1 0,5 mm Ezért a berendezés méretezésekor arra kell törekedni, hogy а к viszonyszám értéke sohase adódjék 0,9-nél nagyobbra, mert ilyen esetekben a vízhozam meghatározásában számottevő hibát követhetünk el. A szerkezet egyszerűsége lehetővé teszi, hogy téglából építsék meg. A belső felületeket cementsimítással látják el. Kis mérőszűkületet (s = 25 cm határig) a medret elzáró falazatban készített, megfelelő alakú nyílásként lehet kialakítani A nem szabványosított méröszűkületek közé sorolhatók elsősorban a rögzített,, ú. n. ellenőrző (kontroll) szakaszok, amelyek megfelelő hosszúságú szakaszon szabályos áramlási viszonyokat biztosítanak. Ezáltal a mederváltozás lehetőségét kikapcsoljuk, és így ha az azonos vízálláshoz tartozó vízszínesés az időben nem változik, a Q = f(H) összefüggés állandónak tekinthető — habár a vízhozamgörbe helyességét időszakonként ellenőrizni kell. Feliszapolódásnak vagy a medret felverő növényzet hatásának kitett,, változó mértékben duzzasztott szakaszon a meder rögzítése legfeljebb a nedvesített keresztszelvény meghatározása szempontjából jelent előnyt, a vízhozam ellenőrzésére nem alkalmas. A rögzített mederszakaszon a meder burkolása a csatorna szélességének legalább 1—1,5-szeresére terjed. Ott, ahol a mérőszelvény rögzítésén kívül a