Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - V. Szesztay Károly: A szovjet öntözőhálózatok vízhozammérő és szabályozó berendezései
116 1 Szesztay Károly értékkel kell csökkenteni. 3 Ebben a kifejezésben к = Н а/Н/ a fojtás mértékét jelzi, és ilyenkor — mint látjuk — a vízhozam meghatározásához két helyen kell mérni a vízállást. \ A megadott képlet к = 0,95 határértékig használható. Ezen a határon túl a számítás pontossága rohamosan csökken. A bonyolult és hosszadalmas számítás elkerülése céljából a gyakorlat számára segédtáblázatot készítenek, amelyből H f és H a ismeretében közvetlenül megkapjuk a vízhozamot. Példaként az s = 1,0 m torokszélességű csatornára készített táblázat részletét közöljük. II. tábládat s = 1 m torokszélességű mérőszűkület vízhozamtáblázata, Q m 3/sec H„ cm 3,0 és kisebb 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 stb. 5,0 5,5 6,0 6,5 7,0 7,5 8,0 8,5 stb. 0,021 0,025 0,029 0,033 0,037 0,041 0,046 0,050 0,016 0,025 0,029 0,033 0,037 0,041 0,046 0,050 0,015 0,020 0,029 0,033 0,037 0,041 0,046 0,050 0,012 0,019 0,024 0,027 0,032 0,041 0,046 0,050 0,015 0,022 0,025 0,030 0,035 0,046 0,050 0,019 0,020 0,029 0,034 0,040 0,045 Nyilvánvaló, hogy a vízszintes sorokban a szabad átfolyáshoz tartozó vízhozamértékek ismétlődnek egészen addig, amíg H a a 0,7 H f értéket el nem éri. Ezen túl a vízhozam а С korrekciós tagnak megfelelően csökken. A mérés végrehajtásának egyszerűsítése és a pontosság fokozása érdekében, valamint gazdaságossági okokból is célszerű a mérőberendezést úgy készíteni, hogy minden vízhozamnál szabad átfolyás alakuljon ki. Ezt Pi = h ma x — 2,34 г (4) •magasságú küszöb kialakításával biztosíthatjuk, ahol h ma x — a Q ma x vízhozamnak megfelelő természetes vízmélység a csatornában, Z — a megengedhető duzzasztás (a műtárgy előtti és a műtárgy utáni vízszint különbsége). A küszöbmagasság meghatározása után kiszámítjuk a küszöb fölött mért vízmélység Hf = h ma x-\-z— pi határértékét, és az I. táblázatból kikeressük a legmegfelelőbb s torokszélességet. A méretezés során elsősorban mindig azt kell megvizsgálni, hogy lehetséges-e a mérőszűkületekben a szabad átfolyást biztosítani — hacsak a csatorna hidraulikus viszonyai előzetesen el nem döntik a kérdést. (Az alsó víz magasságából ugyanis gyakran számítás nélkül is megállapítható, hogy a szabad átbukáshoz szükséges esés nem áll rendelkezésre.) 3) A nyilvánvalóan tapasztalati képlet eredetét Jarcev nem közli és a levezetésére szolgáló kísérletekről sem szól.
