Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - IV. Kovács György: A duzzasztási görbék számítására ajánlott módszerek hidromechanikai összehasonlítása

100 Kovács György A 2. ábrán feltüntetett vízhozamgörbét a Vízrajzi Intézet törzskönyve alapján szerkesztettük meg. Nehezebb feladat volt a kapcsolati vonalak helyes meghatározása, mert a VO.-szelvényekben csak néhány rögzített vízszín adatait ismerjük. Mivel a tulajdonképpeni feladat nemcsak az említett két szelvény kapcsolati vonalának meghatározása volt, hanem á Duna teljes,magyar szakaszára kívánjuk az J.

2 függvényeket meghatározni, úgy jártunk el, hogy felosztottuk a Dunát olyan szakaszokra, amelyeken belül egy-egy vízhozammérési adatokkal rendelkező mérce, a jelen példában a pentelei, van. Ehhez viszonyítva meghatároztuk a hozzátartozó szakasz mércéinek kapcsolati vonalát. így képet kapva a kapcsolati vonalak tendenciájáról, a közbenső VO.-szelvényekre a kapcsolati vonalat interpolálhattuk. Természetesen ezeknek a megbízhatósága vitatható, de a rendelkezésünkre álló hidrológiai adatok alapján pillanatnyilag jobbat elérni nem lehet. A 3. ábrán feltüntettük a tassi és pentelei mérce közötti kapcsolati vonalat és közéjük interpolálva a 27, 28 és 29-es VO.-szelvényre szerkesztett kapcsolati vonalat. Szükséges még az Г

0 érték meghatározása, amelyre a 4. ábrán bemutatott hossz-szelvény alapján Y

0 = 90,00 m (Orsz.) értéket állapítottunk meg. Ezek után a pentelei vízhozamgörbének és a mércekapcsolati vonalaknak a segítségével meghatároztuk az összetartozó vízállás- és vízhozamértékeket. A számításainkban szükséges adat még a két mérce távolsága. Mivel a 28. VO. az 1582 + 830 folvamkm-ben, a 28. VÔ. pedig az 1580 -f 482 folyamkm-ben van, a két szelvény távolsága l = 2348 m. 4. ábra. A vízszállítás megszűnésének megfelelő abszolút magasság meghatározása a hosszszelvényből. Fig. 4. Détermination du niveau correspondant au débit 0 sur la base du profil en long.