Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - IV. Kovács György: A duzzasztási görbék számítására ajánlott módszerek hidromechanikai összehasonlítása
Э4 Kovács György Természetes vízfolyásokon széles lapos medret tételezhetünk fel, azaz a P ~ b értéket helyettesíthetjük. Ekkor a hiba reciprck értékére felírhatjuk, hogy 1 * ' g — .= 1—4 (47) m ch 4 7 Abból a célból, hogy a hiba maximális értékét becsülni tudjuk, helyettesítsünk a (47) egyenletbe számértékeket. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb hiba a legnagyobb с és i érték helyettesítése esetén adódik. Válasszuk tehát а с = 50 és i = 1,5 • 10 4 értéket, akkor a hiba w = 0,038 = 3,8% Ez az érték a felhasznált hidrológiai adatok pontosságán belül van, tehát a sebességkülönbségek elhanyagolásával számított felszíngörbe gyakorlatilag éppen olyan pontosnak fogadható el, mint a Bachmetev—Seggern-fele eljárással meghatározott. A tanulmány következő részében vizsgáljuk még, hogy a felszíngörbe számításához milyen hidrológiai adatok állnak rendelkezésünkre és hogyan tudjuk számításainkat a leggazdáságosabban berendezni. Ha számításainkat a = J-i Q* (42) összefüggés alapján kívánjuk elvégezni, elsősorban az illető szakaszra érvényesК érték meghatározása szükséges. Mint ismeretes, Bachmetev felvétele szerint К — cF луЖ (33) Szovjet kutatók vizsgálata szerint а К érték minden szelvényben a mélység, egyértelmű függvénye : К = K(y) Ezt a tételt nevezik a vízhozam-modulus állandósági tételének. А К — К (у) vízhozam-modulus, illetve az ebből számítható M = j c r ' (48) ellenállás-modulus értékeit vagy a két szelvénynek ismert vízhozamhoz tartózd vízszint-különbségéből számítják a M = (49) összefüggésből és ilyenkor közvetlenül a szakaszra érvényes átlagértéket kapják, vagy — ha összetartozó vízszínesés-vízhozam adataik nincsenek — a szelvény ismert hidrológiai adataiból határozzák meg, a következő egyenlet segítségével r M = Т 2У (50)
