Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - I. Horváth Sándor: Gondolatok a Dunaszabályozás általános tervének elkészítéséről
8 Horváth Sándor A felsorolt műszaki természetű nehézségek mellett ezidőszerint számos más, politikai és közigazgatási természetű nehézség 7 is csökkenti a hajózás biztonságát és gazdaságosságát. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy amíg a nem műszaki természetű nehézségek megfelelő egyezmények életbeléptetésével jóformán azonnal megszüntethetők, addig a műszaki természetű nehézségek elhárítása hosszadalmas előtanulmányokat kíván, és ugyancsak hosszú ideig tartó, de emellett költséges szabályozási és egyéb építkezési munkálatokat tesz szükségessé. A jelenlegi viszonyok között műszaki tekintetben a dunamenti államok szakértőinek főfeladata a szabályozási kérdések, valamint az egyes szakaszok természeti viszonyainak tanulmányozása, a dunaszabályozás általános alapelveinek megállapítása és mindezek alapján a dunaszabályozás általános terveinek elkészítése, figyelemmel a hajózás biztonságára, tervszerűvé tételére és gazdaságosságára, valamint az egyes dunamenti államok viszonyaira. Műszaki tekintetben tehát a feladat nagyrészt a jövőre való készülés. Ennél az előkészítő munkánál nem volna célszerű a hajózással kapcsolatos jelenlegi műszaki és gazdasági kívánalmakat alapulvenni, hanem tekintettel kell lenni jövőbeni fejlődésükre is. Főfeladat tehát: a dunaszabályozás általános terveinek elkészítése és a különbözei országokban folyó, illetőleg meginduló szabályozási és egyéb, a Duna lefolyási viszonyait érintő munkálatok összhangjának biztosítása. Avégből, hogy ezeknek a főfeladatoknak eleget lehessen tenni, több elvi kérdést kell tisztázni, és számos tudományos előmunkálatot (vizsgálatot) kell elvégezni. I. TISZTÁZANDÓ ELVI KÉRDÉSEK A Duna, mint Európa második leghosszabb folyója, nagyforgalmú természetes fővíziút; fontos gazdasági összekötőkapocs Európa nyugati és keleti fele között. Partjait nyolc nemzet lakja. A dunamenti országok a gazdasági fejlődés különböző fokán vannak és nyersanyagkészleteik is eltérő jellegűek. A Dunán a kultúra fejlődésével, a sok természeti akadály ellenére, korán megindult az árucsereforgalom. A gőzhajózás megindulásával a hajóforgalom is rohamosan növekedett, és az élet parancsolóan megkövetelte a Duna legveszélyesebb szakaszain a hajózási lehetőségek, illetve viszonyok megjavítását. A Duna folyam szabályozását már a XVIII. század második felében megkezdték, azonban rendszeres szabályozásra csak egy évszázaddal később került sor. A szabályozási munkálatok jóformán a Duna egyetlen szakaszán sem mondhatók befejezettnek. Egyes szakaszokon részben jelenleg is folyamatban vannak, részben pedig megindítandók lennének. Az eddigi szabályozási munkálatok következtében a dunai hajózási viszonyok jelentősen megjavultak ugyan, azonban az állandóan fejlődő hajózás növekvő igényei ma sincsenek mindenütt teljes mértékben kielégítve. Az eddigi munkálatokat jellemezte, hogy azokat mindegyik dunamenti állam — elsősorban saját igényeit véve figyelembe — a másik államra való tekintet nélkül hajtotta végre. A Dunának, mint nemzetközi víziútnak jelentősége a második világháború után az Európa keleti felében végbement politikai változások következtében A hajózási, folyamrendészeti, vámügyi és egészségügyi szabályzatok különbözősége' a dunamenti államokban, stb.
