Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - V. Károlyi Zoltán: A felsődunai hordaléktanulmányok eddigi eredményei

88 Károlyi Zoltán * Az ú. n. módosított Kramer-képlet az U. S. Waterway Experiment Station vicksburgi kísérletei alapján So = 29 29 1 . 1 «4. 0 325 239 g/m2 = °'

239 kël

m" Ez a képlet nagyon kicsiny értéket ad, mert a kísérleteket csak kis szemnagyságokra végezték el. • Te-Yun Liu képlete, mely 0,2—6,5 mm szemnagyságra érvényes, viszont túlságosan nagy értéket ad : SO = 6,1 dg M> = 3448 g/m

2 = 3,448 kg/m

2 Azért sorakoztattam fel ennyi képletet, hogy igazoljam, mennyire eltérő eredményeket adnak a laboratóriumi képletek, és milyen nehéz őket természetes vízfolyásokra alkalmazni. Az elmélet után lássuk a gyakorlatot, vájjon így jobban célhoz jutunk-e? Kurzmann

5 a Tiroler Ache folyón méréssel határozta meg az S

0 értéket. A hordalék valamivel durvább lehetett, mint az általunk vizsgált. Az S

0 értékét két mérés-sorozat alapján 1,21—1,58 kg/m

2-ben, középértékben 1,3 kg/m

2-ben állapította meg. Van Rinsum

6 a bajor Dunán, az Isar torkolata alatt, szintén végzett hordalékmegfigyeléseket. Ezek alapján S

0 = 1,15 kg/m

2 érték adódik a mi dunaszakaszunkhoz eléggé hasonló hordalék mellett. Azt hiszem, nem követünk el nagy hibát, ha — figyelembevéve a hordalékvizsgálatnál szerzett eddigi tapasztalatokat — jeltesszük, hogy a 320 cm-es bősi vízállásnál kezdődik a hordalékmozgás. Ennsk a következő adatok felelnek meg : Q

0 = 869 m

3/sec, F = 695 m

2, J = 0,000303, R = 3,40 ю>= 1,25 m/sec. So = 1000-3,4.0,000303 = 1,03 kg

/m

2. 2. A hordalék mennyiségének megállapítása A hordalék-tömeggörbe meghatározására sok képlet van, amelyek különböző tényezőktől teszik függővé a hordalék mennyiségét. A legfontosabbak a következők : a) Du Boys képlete

7: G = y f (S — So) S ^ (kg/sec) ahol / annak a sávnak a szélessége, amelyben a hordalék mozog, S a keresztszelvényben fellépő elragadó erő, S

0 ugyanaz a kritikus vízállásnál és y> a liordalékszállítási együttható. b) Gilbert szerint

8: G = С (Q — Qo) a (kg/sec) ahol a — 0,81 — 1,24, változó érték, С pedig együttható. ' S. Kurzmann : Beobachtungen über Geschiebeführung. A. Huber, München, 1919. 6 van Rinsum : Untersuchungen über die Hochwasserführung der bayerischen Donau und des Mains. Deutsche Wasserwirtschaft, 1940. évi 7—8. szám. 7 Du Boys : L3 Rhô.ie et les rivières à lit affouillable, (Annales des Ponts e Chaussées, 1879, 2.) 8 Gilbert : The transportation of debris by running water (U. S. Oeol. Survey Profess. Paper 86, 1914.)