Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
1. szám - V. Károlyi Zoltán: A felsődunai hordaléktanulmányok eddigi eredményei
86 Károlyi Zoltán * a legközelebbi zátonyon ismét lerakódik. Ez a fajta hordalékmozgás tehát szakaszos, és aránylag kis távolságú. Minket a feltöltődés vizsgálata szempontjából a zátonyvándorlás inkább csak másodsorban érdekel. Mivel a jelenségeket bonyolultabbá teszi, és megfigyeléseinket zavarja, elválasztandó a felülről jövő átmenő hordalék mozgásától. A zátony vándorlás külön kérdéskomplexum. A szétválasztás sűrű és rendszeres méréseket kíván, amelyeknek gazdaságos végrehajtásához új módszerekre és segédeszközökre van szükség. Ilyen célszerű eszköznek látszik a Labaye fentebb idézett tanulmányában ismertetett hallgató készülék (,, détecteur hydrophonique"). Ez egy rezgő vaslaphoz szerelt mikrofonból, m3gfelelő leeresztő- ós kormányszerkezetekből álló műszer, amely a fenékre, vagy annak közelébe eresztve felerősítetten adja vissza a hordilékmozgás zörejét. Mivel a készülék könnyen és gyorsan kezelhető, segítségével nagyobb területen kitapogatható a mozgás helye, s ezután a mennyiségmérés a legalkalmasabbnak látszó helyeken végezhető időveszteség nélkül. Ezt a műszert, amelyet Mühlhofer alkalmazott először az Inn folyón, a franciák pedig laboratóriumban tökéletesítették és az Isère folyón sikerrel használták, a felsődunai hordalékméréseknél is be kívánjuk vezetni. Ezek után vizsgáljuk a' nyers mérési eredményeket. Az I. táblázat 5. oszlopában a szelvényben levonult percenkénti, a (5. oszlopban pedig a naponkénti hordalékmennyiség van feltüntetve. A méréseket a vízállások növekvő sorrendje szerint csoportosítottuk. Első pillanatra feltűnik, hogy a legelső, tehát a legalacsonyabb vízállásnál végzett mérés kiugró nagy értéket adott. Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy ekkor erős lehetett a gázlók kimosása és a zátony vándorlás. Feltűnő, hogy a 0. számú mérés, amelyét aránylag magas, de erősen apadó víznél végeztünk, milyen kevés hordalékot mutat. Apadó víznél nyilván lényegesen megcsappan a hordalék mennyisége, de viszont az is feltehető, hogy nem sikerült a legerősebb mozgás helyére rátalálni. A tapasztalat szerint ugyanis néha egészen keskeny sávban igen nagy intenzitású mozgás ven. A 10. számú oroszvári kis vízálláskor végzett mérésnél egy ponton olyan erős volt a mozgás, hogy még a fogó tetejére is felugráltak 0.1 kg súlyú kavicsok, és a fogó rövid idő alatt megtelt. Ugyanekkor ettől a helytől 10 -m-re teljes nyugalom volt. Éppen ez a körülmény teszi a hordalékmérést lassúvá, mert ha pontosságra törekszünk, igen sűrűn kell a fogót leereszteni. Es itt fog megmutatkozni a mikrofonos hallgató-műszer előnye, mert segítségével sok felesleges tapogatódzást lehet megtakarítani. A fent említett két kiugró értéken kívül a többi eredmény elég jól. összevág, és segítségükkel megkísérlhetjük a bősi hordalékszállítási görbének és ennek alapján az évi hordüékszállításnak legalább közelítő meghatározását. Ezt a műveletet több lépésben kell elvégeznünk. • 1. A kritikus elragadó erő (S Q) és a kritikus vízhozam meghatározása A kritikus elragadó ercnek a fenékenyog szemnagysága alapján való kiszámítására számos laboratóriumi képlet készült. Meglehetősen eltérő eredményeket adnak, de megfelelő kritikával mégis felhasználhatók tájékozódásra. A 2. ábra a fenékanyag átlagos szemösszetételi görbéjét tünteti feL Ebből a közepes szemátmérő : . F a + F b F dg = = = 13.5 mm, 100 100
