Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - IV. Markó Iván: Magyarország öntözései az 1949. évben

66 Alarkó Iván 4. Kollektiv öntözések fejlődése országrészenként а 8 éves tervben. Kollektív öntözések Növekedés Országrész 1 1948-ban az 1949. évben Országrész 1 Összesen Szövetkezet Tszcs. Összesen kat. hold /о kataszteri holdban • Dunántúl Duna—Tisza köze Alföld Észak 1 .. . 186 1306 3 450 4 756 12 2 075 1 872 8 820 10 692 350 2 2 901 3 105 6 066 3 2 077 4 833 11 925 16 759 353 1 891 3 527 8 475 12 002 341 13.3 24,8 59,6 84.4 2.4 Összesen — Total . . 4 954 13 117 6 071 19 188 ' 14 234 100,0 1 Az 1. táblázat szerint. A 5. táblázatban az öntözéseket a területileg illetékes vízgazdálkodási körzetek szerint csoportosítottuk. Az aditok mérlegelésénél nem szab id figyelmen kívül hagyni, hogy az öntözések területi megoszlása nem a szakemberek ügybuzgóságától, hanem természeti tényezőktől függ. A táblázatból megállapítható, hogy az 1949. évben a legtöbb rét- és legelőöntözés a szomb itholyi, budapesti és székesfehérvári, rizsöntözés a szolnoki, gyulai és budapesti, kerti öntözés pedig a budapesti és gyulai vízgazdálkodási körzet munkaterületén volt. Ha pedig a 3 éves tervben elért eredményeket tekintjük, a legnagyobb fejlődést 1947-hez képsst Budapest, Szolnok, Szombathely és Debrecen mutatják. Ugyanakkor Miskolc, Pécs és Győr visszaestek. Termelési szempontból igen fontos az öntözések nemenkinti megoszlása. A 2. ábra az öntözések nemenkinti megoszlását mutatja be az 1930—1949. években. A 2/a ábra szerint az 1949. évben ismét a rizsöntözések területe növekedett leginkább, de a rét- és legelőöntözések fejlődése is igen jelentős volt. (Meg kell említenem, hogy az 1939. évi adatokban a jelenlegi országhatárokon kívüli öntözések is szerepelnek, s ezért oly feltűnően nagy a rétöntözések aránya.) A 2jb ábrán szemléltetően látszik, hogy a rizsöntözés területaránya 1949-ben megtorpant és a rét- és legelőöntözés erőteljesebb fejlődésnek indult, ami öntözővíz-készleteink jobb kihasználás és állattenyésztésünk fejlődése szempontjából jelentős. Az örvendetes jelenség az okszerű tervgazdálkodás javára írható. Az öntözésre felhasznált vízmennyiséget az április 13-a és szeptember 10-e közötti 150 napos öntözési idényben a 6. táblázat szerint 536 millió m

3-re becsülhetjük. A másodpercenkint. felhasznált mintegy 41 m

3 vízmennyiség a Babos Zoltán számításai szerint felszíni vizeinkből tározás nélkül biztosítható öntözővízhozamnak kereken 13%-a. Az öntözési idényben összesen elfogyasztott vízmennyiség kat. holdankinti átlaga kereken 11 600 ra

3, igen jelentékeny, és az egyoldalú rizsöntözés eredménye. A rizsöntözések területének az ország összes öntözött területéhez viszonyítva bekövetkezett csekély mértékű csökkenése máris éreztetni látszik a vízgazdálkodás szempontjából kedvező hatását, mert az 1948. évi beszámoló szerint a kat. holdankinti vízfogyasztás még 11 800 m

3-re adódott.