Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - III. Szesztay Károly: A természetes vízfolyások felszíngörbéjének meghatározására szolgáló szovjet módszerek

58 Szeaztay Károly ч 2. táblázat Л duzzasztási görbe számítása Pavlovszkij grafo-analitikus módszere szerint. s n E (z. + à) E (z-ô) B-(z,) E (z,) 2E (г,) , 3 V - E'(z,) Q

2 A h -5 s m A. f. E (z. + à) E (z-ô) B-(z,) E (z,) 2E (г,) <3

2 V - E'(z,) Q

2 (m) kereken s •J1 m A. f. 10"

e 10"® 10"

e 106 ioe 10"

6 10"

6 (m) (cm) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1

1 I. 94.00 0,12 0,20 —•0,08 0,16 0,32 5,56 5,64 0,057 6 п. 94.06 0,24 0,40 —0,16 0,32 0,64 5,56 5,72 0,112 11 III. 94,17 0,31 0,51 —0,20 0,39 0,78 5,76 0,135 14 IV. 94.31 0,85 1,55 —0,70 1,16 2,32 6,26 0.371 37 V. 94,68 0.98 1,77 0,79 1,30 2,60 6,35 0.408 41 VT. 95,09 2,60 szintkülönbség kikerekített értékét (6 cm) hozzáadva az I. szakasz számításánál alapul vett duzzasztási szinthez, megkapjuk а II. szakasz alsó vízállását. Ezt a 2. sor 2. rovatába írva, az első sor mintájára számítjuk a második szaka«7,ra vonatkozó Jh értéket, és így tovább. ф 4. Pavlovszkij grafikus módszere szerint A 9. ábrán látjuk a vizsgált öt szakasz E(z) görbéjét és a szerkesztés menetét. A tengelyek választott mértéke folytán a tg <p érték számítási képletében (\2a) a b egyszerűsítéssel számolhattunk. 5. Salamin módszere szerint Összehasonlítás kedvéért megoldottuk a fenti feladatot Salamin módszere szerint is. A (17) képlet szakaszonkénti megoldásához szükséges számításokat a 3. táblázatban foglaltuk össze. 3. táblázat Л duzzasztási görbe számítása Salamin módszere szerint Szakasz km 2

2 m A. f. a-10-5 . sec

2/m

5 Q2-10-5 m

6/sec

ä A h m m A. f. I. 523—530 94,00 0,017 3,6 0,061 94,06 II. 530—540 94,06 0,0298 3,6 0,107 94,17 III. 540—550 94,17 0,0357 3,6 0,129 94,30 IV. 550—560 94,30 0,116 3,6 0,418 94,72 V. 560—570 94,72 0,1049 3,6 0,378 95,10 A z

2 értékekhez tartozó a értékeket a Salamin módszerét ismertető idézeti tanulmány III. táblázatából lineáris interpolálással határoztuk meg. Pl. a III. szakasz (540—550 km) esetében a z

t = 94,17 m vízálláshoz tartozó a = 0,0357 • 10

5 duzzasztási tényező értéket a táblázatban megjelölt 93,87 m és 94,66 m vízállásokhoz tartozó 0,041 • 10

3 és 0,027-10

5 értékek közé interpoláltuk. (Az idézett cikkben a dimenziója úgy van meghatározva, hogy Q-1 m

3/sec-ban holyettesítve a duzzasztást cm-ben kapjuk. De mivel a cikkben elírás folytán a • 10

3 helyett mindenütt a• 10-3-án került, a III. táblázatból kivett. ért-ékek dimenziója, ha mindent méterben helyettesítünk, a -10

5.) * * *