Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - III. Szesztay Károly: A természetes vízfolyások felszíngörbéjének meghatározására szolgáló szovjet módszerek

SZOVJET KUTATOK ELJÁRÁSAI A TERMÉSZETES VÍZFOLYÁSOK FELSZÍNGÖRBÉ JENEK MEGHATÁROZÁSÁRA Irta : SZESZTAY KÁROLY E.T.O. 532,543 : 627.132 A természetes vízfolyások felszíngörbéjénsk (duzzasztási vagy süllyedési görbének) maghatározása a vízépítési gyakorlat egyik fontos, de a nálunk közismert eljárásokkal a gyakorlat kívánta egyszerű módon meg nem oldható kérdése. Mindannyiszor, amikor valaimly vízfolyás természetes állapotába beavatkozunk (duzzasztóművat, folyószabályozási műveket, nagyobbarányú kotrási munkálatokat tervezünk), felm3rül a kérdés : hogyan alakul a vízfolyás felszíne a tervezett munkálatok végrehajtása után, különböző vízhozamok esetében? Három szovjet kutató négy eljárását ismertetjük a következőkben Csertouszov M. D. és Agroszkin 1.1. nyomán,

1 amelyeket a szovjet vízépítési gyakorlat már több, mint két évtized óta alkalmaz a természetes vízfolyások felszíngörbéjénak maghatározására. Bevezetésként röviden összefoglaljuk a felszíngörbe meghatározásán ik elméleti alapjait, azután rátérünk a négy eljárás általános ismertetésére, majd az eljárások alkalmazásának néhány részletkérdésével foglalkozunk. Befejezésül magyar vonatkozású számpéldát dolgozunk ki az eljárások gyakorlati alkalmazásának megvilágítására, és ezzel kapcsolatban rövid összehasonlítást teszünk a Tiszacsatornázás előmunkálatai során nálunk-használt eljárásokkal. Valamely vízfolyásnak az 1—1 és 2—2 szelvények közötti szakaszán ( 1. ábra), ha a vízhozam a szakaszon belül állandó (F

1v

1 = F

2v

2 = Q — const), a A h vízszintkülönbséggel jellemzett helyzeti energia veszteség három részből adódik Ö3sze : 1. A vízfolyásnak le kell győz1. ábra. nie a l hosszúságú szakaszon fellépő súrlódási ellenállást és 2. a mederszelvény alakjának a szakaszon belüli változásából származó helyi ellenállásokat, végül 3. ha v

2 =h v

v a helyzeti energia egy része mozgási energiává alakul, vagy viszont. Matematikailag kifejezve : „Ah = óh, + ôhi + ôh

t (1> 2) Gsertouszov, M. D. : Sípeeialjnij kursz gidravliki. Moszkva, Goszenergoizdat, 1949. ós Agroszkin, I. I. : Gidravlika. Moszkva, Goszenergoizdat, 1944.