Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
1. szám - II. Trummer Árpád: Öntözéssel hasznosítható vízkészleteink
40 Ttu mmer Árpád, Babos Zoltán 4 a komolyabb tározás nélkül felhasználható öntözővízkészletünket 417 m 3/sec-nyi állandó vízmennyiségben adja meg. Az eltérés a fentiek szerint 27 m 3, ami nyilván abból ered, hogy Babos a határfolyók egész vízmennyiségét vette számításbi, míg az I. kimutatásban az ilyen folyók vízhozamának csak felerésze szerepel. Ahhoz képest, hogy a kétféle megállapítás eltérő szempontok alapján történt, a számi ások eléggé megegyeznek. Nagyobb az eltérés az öntözhető területek kiterjedésénél, ami abból ered, hogy В .bos а к at. holdankinti vízellátásra az ország egész területén egységesen 0,25 mpliteres állandó vízsugarat vett föl, míg a III. kimutatás szerint az állandó vízsugár országos átlaga : 0,34 mpl. Dr. Mosonyi Emil és Mátrai István egy közös tanulmányukban 5 a Tisza csatornázása révén öntözhető területet 579 000 kit. holdra értékelték. Fenti összeállításainkban a Tiszavölgy tározás nélküli öntözéseit 99 m 3/sec vízzel 297 000, a Tisza csatornázása esetén felszabaduló 90 m /sec-nyi vízmennyiséggel létesíthető további öntözések területét pedig 270 000 kat. holdra vettük, vagyis a Tisza folyó völgyében 189 m 3/sec vízhozammal összesen 567 000 kat. holdat mondottunk öntözhetőnek, ami eléggé egyező a fenti területtel. A két szerző egyébként a következő vízhozamokat és öntözhető területeket állapította meg : Vízhozam Öntözhető terület in 3/see kat. hold 1. A Tisza folyó felső része 66 221 000 2. A Tisza csatornázásából Szolnok fölött ' 31 103 000 3. A Tisza csatornázásából Szeged fölött 55 183 000 4. A Körösök vízrendszerében 18 60 000 5. A Maros folyóból . . 4 12 00 0 Összesen 174 579 000 Az átlagos állandó vízsugár értéke 0,30 mpl, vagyis 20%-kal nagyobb, mint a Babos-féle érték, de 13%-kal alacsonyabb a jelen tanulmányban megállapított 0,34 mpl-nél. A két szerző, mint a tanulmányuk címe mutatja, csakis a Tisza folyóból és ennek mellékvizeivel öntözhető területekkel foglalkozott és nem vették figyelembe a tiszavölgyi síkföldi tározásokból, kisebb vízfolyásokból ós ártézi kutakból ellátható öntözéseket. Ezért adataik kiegészítésre szorulnak, ha azok at az országos öntözővízkészlet szemszögéből vizsgál'uk. Kétségtelen, hogy az öntözésre használt víz egyrésze — mintegy 10%-a — csurgalékvíz gyanánt visszakerül a vízfolyásokba és újabb öntözésre volna felhasználható. A gyakarlitbm azonb m nehéz ennek olymódon történő megszervezése, hogy minden csurgalékviz9t öntözésre lehessen használni. Ezért —- bár a csurgalékvíz másodpercenként 40 m 3-nyi tekintélyes vízhozamot jelent — az öntözések lefolyó vizeit nem vettem figyelembe, éppen a szolgáltatás időpontján ik és nunnyiségének bizonytalansága miatt. Idővel, az öntözés szabitos gyakorlatán ik széleskörű meghonosodása után, a csurg ilékvíz egyre kevesebb lesz és addig bizonyára megszervezik ennek a vízkészletnek hisznosítíiát is. Egyelőre célszerűbbnek látszik azonb m a csurg ilék vizek hasznosításától eltekinteni. Ezt a célt könnyebben elérhetjük a takarékos vízadagolással, illetőleg az állandó vízsugár értékének csökkentésével, ami a most megállapítottnál nagyobb terület öntözését fogja lehetővé tenni. Az ország öntözővdzkészletét kimutatta a földművelésügyi minisztérium vízügyi, műszaki szolgálatának 1947-ben közzétett 30 éves munkaterve is. a Ennek részleteit az alábbiakban ismertetem : Az 1937 : XX. t. c. alapján a Tiszából és a Körösökből összesen 77 m 3/sec-nyi vízmennyiséggel 260 000 kat. hold öntözését tervezték. A Tiszából Tokajnál elvezethető kisvíz mennyisége, a kivételesen száraz időszaknak megfelelő 25 napot figyelmen kívül hagyva, — átlagosan 120 m 3/mp. Ebből levonva a Tiszalöknél elvezetendő 60 m 3-t, 4 Babos Zoltán : Magyarország öntözései áz 1947. évben. — Bp9St, 1948. — 20. lap. 6 Mosonyi Emil dr. és Mátrai István : A Tisza öntözővízkészletének megoszlása. Hidrológiai Közlöny, 1949/3—4. szám, 111. lap. 6 A földművelésügyi minisztérium vízügyi műszaki szolgálatának munkaterve. — Vízügyi Közlemények, 1946: évi 1—4. szám.
