Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - VII. Kisebb közlemények
Friedrich— UbeU: A talaj párolgása 187 pókban a talaj kiszárad, a párologtató erő nem tud érvényesülni, a párolgás csekély. 5. Az évi párolgás nagyságának ingadozásai. A megfigyelési időszak eléggé rövid ahhoz, hogy a középértéktől lehetséges eltérések határát meg lehetne állapítani. De időjárása igen változatos volt és így bizonyos következtetéseket mégis le lehet vonni. A csapadék, illetőleg párolgás évi összegei és a többéves átlag közötti eltérések abszolút értékének számtani közepe a többéves átlag %-ában a következő volt : A csapadéké: - 13,7% Erdei fenyőcsemetével beültetett homoktalaj párolgásáé, mély talajvíz esetén : 10,4 % Gyeppel borított homoktalaj párolgásáé, mély talajvíz esetén : • 8,0 % Ugyanazé, magas talajvíz esetén 13,3% Kétségtelenül megállapítható tehát, hogy a magas talajvízállású területek évi párolgása nagyságrendileg követi a csapadékösszeg ingadozásait, míg a mély talaj vízállású helyek párolgása szűkebb határok között mozog. 6. Az eredmények felhasználása vízgyűjtőterületek vízháztartási egyenletének felállításánál. A kutatások végcélja, megállapítani azt, hogy egy bizonyos időszakban, pl. egy hónap alatt, a leesett csapadékból mennyi folyik le, mennyi párolog el és mennyi szivárog el, illetőleg pótlódik a talaj vízkészletéből. A lysiméter-mérések módot adnak arra, hogy a párolgás átlagos évi menetét megállapíthassuk és olyan arányban osszuk el a csapadék és lefolyás különbségeként adódó évi párolgást az egyes hónapok közt (II. táblázat), amiből azután a vízkészlet-változást hónapról hónapra megállapíthatjuk. Az eberswaldi kísérletek arra figyelmeztetnek, hogy az így kapott értékek csak nagyobb területre érvényes átlagok. A részletekben a növénytakaró jellege, a talajvízszint terep alatti mélysége stb. szerint igen nagy különbségek lehetségesek. Az átlag mozaikszerűen adódik ki a különböző párolgások összetevéséből. Vízbeszerzési feladatok megoldásánál is igen értékes adatokat szolgáltatnak a megfigyelések. Eszményi víznyerőhelyek a csupasz homokfelületek. Itt a csapadék talajba szivárgó hányada igen nagy, a párolgás pedig kicsi. A kísérletek nemcsak a víznek a föld belsejében való eloszlási sebességének és a szivárgási tényező alakulásának kiderítésére, hanem annak a megállapítására is alkalmasak, hogy a szerves anyagok lebontása bizonyos talajrétegen való keresztülszivárgással hogyan s milyen mértékben történik, s ezzel összefüggésben, ha a talajvízből akarunk vizet kivenni, a védőterületet mekkorára kell szabnunk. A lysiméterek megoldása komoly technikai feladat és eléggé költséges is, mert a lysiméter-szekrények súlya több tonna, s ha a vízháztartást napról napra követni akarjuk, mégis egész kicsiny súlyváltozásokat is mérni kell. Egyes államok már évtizedek óta folytatják lysiméter-kísérleteiket, hogy számszerű, közvetlenül értékesíthető adatokat kapjanak vízháztartási és vízellátási problémák megoldásához. Az egyes állomásokon kapott eredmények azonban a környezet és a helyi klíma függvényei. így más területeken, más országokban ezeket az adatokat csak durva becslésre lehet használni.
