Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - V. Dr. Bendefy László: Adalékok Vásárhelyi Pál 1834-1844 közötti pest-budai lejtméréseihez
ADALÉKOK VÁSÁRHELYI PÁL 1831 1844 KÖZÖTTI PEST-BUDAI LEJTA EPÉSEIHEZ írta : DR. BENDEFY LÁSZLÓ E. Т. O. 526.99 (439.1) A multszázadbeli szintezések (egykorú műszóval : lejtezések, lejtőzések, lejtmérések) között előkelő és gyakorlatilag fontos hely illeti meg a Vásárhelyi Pál nevéhez és személyéhez fűződő régi dunamenti- lejtméréseket. A XIX. század elején végrehajtott lejtőzések szolgáltatták az alapot az országszerte megindult vízszabályozások terveinek elkészítéséhez. Ebben az időben Magyarországon az Adria középszintjére vonatkoztatott pontosabb szintezési, vagy közkeletű magasságmérési munkálatok még nem voltak. Ezért Vásárhelyi Pál és munkatársai kénytelenek voltak elszigetelt (relatív) magassági rendszerben dolgozni. Általában mind a Duna, mind a Tisza mentén folytatott multszázadbeli lejtméréseket Vásárhelyi Pál nevével szokták összefüggésbe hozni, noha Vásárhelyinek a tiszamenti lejtőzési ^munkálatokhoz semmi érdemi köze sem volt. Az ő geodéziai tevékenysége a Duna-mappáeióval kapcsolatos. Ez a munkálat a magyar geodézia történetének legszebb lapjaira tartozik : 1823 és 1830 kcz'ítt elkészültek a Duna-szakasznak Dévénytől Péterváradig terjedő, 1"( = ) 50°, azaz ,1 : 3600 méterarányú, s összesen 2444 szelvénylapot felölelő felvételével. 1 A munka irányítására kezdetben, 1822 dec. 17-én, Huszár Mátyás nagyváradi kerületi mérnök kapott megbízást. Huszár azideig a Körösök vízrajzi felvételét vezette. Vele együtt került át a Duna-mappációhoz 12 fiatal mérnök és 12 segédmémök is. Á mérnökök közt volt Vásárhelyi Pál is, aki ilyenformán az 1823—1829 közötti időszakban ténylegesen részt vett a nagy Duna-mappációban, majd 1829-ben átvette a vezetését. 2 A dunamenti háromszögelést és lejtmérést a folyam tervbevett szabályozása tette szükségessé. Az erre vonatkozó első lépések még 1814-ben megtörténtek, s 1815 elején már a vonatkozó műszaki végrehajtási utasítás is megjelent. Sőt 1818 végén a helytartótanács rendeletet is ad ki arra vonata kozóan, hogy az országos építészeti főigazgatóság a katonai mérnöki karral együttesen lásson munkához. A tényleges felvételi munka (háromszögláncolat fejlesztésével) mégis csak 1822-ben vette kezdetét. 1 Később erről a gigászi munkáról több kisebbített másolat is készült. így az 1"( = ) 1000°, azaz 1 : 72 000 méretarányú, 14 lapból álló átnézeti térképsorozat. À felvétel eredeti lapjait a Vizrajzi Intézet múzeuma őrizte. A felbecsülhetetlen értéket jelentő térképgyűjtemény nagyrésze a háború alatt elpusztult. Maradványai jelenleg is a Vízrajzi Intézet birtokában vannak. = Oonda Béla, Vásárhelyi Pál élete ós művei. Budapest, 1896. 80. 1.