Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés
118 A bukógáttal való vízhosammérés 1. Az egyszerű arányosság érvényes a geometriailag hasonló bukókra, de az arányossági tényező esetenként más és más. (A fenti két esetben 1,70, ill. 0,585 volt). 2. Az egyszerű arányosság érvényes marad akkor is, ha — a gátszelvény egyéb méreteinek megtartásával — a gát magasságát — legfeljebb negyedéig — csökkentjük. Ebben az esetben (p r —p 2) értéke növekszik, Vagyis a gát vízemésztése javul annak ellenére, hogy az arányossági tényező értéke csökken. A gát magasságának további csökkentésével a lineáris törvényszerűség megszűnik. 3. A lineáris összefüggés megszűnik, ha az alsó vízszín eléri a gátkorona magasságát. 4. Ha a bukó előlejtőjét nem nyujtjuk meg a fenékig, vagyis a bukógát szelvénye —épúgy, mint az'utólejtőn, az előlejtőn is —csak rövid szakaszon vezeti a vízszálakat (szimmetrikus Herschel-bukó) az egyszerű arányosság megmarad, de az arányossági tényező értéke csökken, vagyis a bukó vízemésztése rosszabbodik. 5. Az 1:2 hajlástól eltérő elő- és utólejtővel készített és különböző körívvel lekerekített gátszelvényekre is érvényesnek látszik a Herschel-féle egyszerű arányosság, de csak abban az esetben, ha a p 2 nyomást a gátkoronának egy bizonyos, esetenként más-más, alkotója mentén mérjük, és addig", amíg az átbukó vízsugár lába szabad. 6. Az utólejtőnek a gátkoronához közeleső részén a sugár alatt erős szívóhatás lép fel. Ha az utólejtőt lemezből alakítják ki, a lemez a szívóhatás következtében olyan erős rezgésbe jöhet, hogy miatta nem tudunk mérni. 5. A BUKÓGÁTTAL Y ALÓ VlZMÉRÉS a) A mérőberendezés 1. Ahol lehetőség van reá, gondoskodjunk derékszögű négyszögszelvényű külön mérőcsatornáról, amely oldalszűkítés nélküli élesszélű bukólemezzel zárul. A csatorna hossza a legmagasabb átbukási szint fenék fölötti magasságának (e -f h ma x) 10-szerese, iránya egyenes, és fenékvonalának hosszszelvénye vízszintes legyen, hogy a víz szabályos, egyenletes áramlással érkezzék a bukóhoz. Ugyanezért kell, hogy a csatorna falai simák és függőlegesek legyenek. A mérőcsatorna szélességének alsó határa 30 cm. Egyébként a méreteit úgy kell megválasztani, hogy az átbukási magasság lehetőleg a legkisebb vízhozamnál se legyen 10 cm-nél kevesebb és a legnagyobb hozamnál se haladja meg a 80 cm-t. Ha a mérőcsatornába való vízbelépés elég egyenletes, nincs szükség külön vízcsendesítésre. De ha a.víz éles kanyarulattal vagy bukással, esetleg egy szivattyú nyomómedencéjéből lép a mérőcsatornába, vagy helyszűke miatt rövidebb mérőcsatornával kell beérnünK, a vízszálak megfelelő irányításával szabályossá, egyenletessé kell tennünk az áramlást. Jól bevált a sejtrendszerű vízcsendesítő, amely a vízszálak irányában fekvő csöveknek a szelvényt teljesen kitöltő kötegéből állhat. (Lásd 9. ábra, 8. elrendezés.) Az egyszerű gereb vagy terelőlemez a kívánt hatásnak gyakran az ellenkezőjét idézi elő (lásd 8. ábra). Az egyenlőtlen sebességeloszlás (a felszínre vagy a
