Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés

со 116 A bukógáttal való vízhozammérés II.). Az utóbbi szelvény 45° hajlású előlejtője a jég levezetése szempontjából előnyös. Scimemi a görbére a következő egyenletet adja, amely — a kísérletek szerint, — a gyakorlatilag előforduló átbukási határok között kizárja a 33. ábra. I. Creager—Oficerov és II. Creager-féle hátfalon a vízsugár elválását: hidrodinamikus bukógátszelvény. Figure 33. Profil hydrodinamique de W. P. Creager y — 0,47 Х

1<

я

о (48) (II.) el profil amélioré par A. S. Oficerov (I). Scimemi a korona előlejtó'jét 0,40 h sugarú körívvel kerekíti le, amely 0,12 Л mélyen indul a korona alatt (34. ábra). Mivel elvileg minden átbukási magassághoz és érkezési sebességhez más eszményi szelvényalak tartozik, változó vízhczam esetére nincs elméletileg tökéletes megoldás. A gyakorlatban a hidraulikailag legkedvezőbb szelvény völgyzárógátak tervezésénél 34. ábra. Scimemi hidrodinamikus bukógátszelvénye Figure 34. Profil hydrodinamique pour barragesdéversoirs de E. Scimyni. jön tekintetbe akkor, amikor az árvizet a koronán át kívánjuk levezetni. A tervezés alapjául tehát a maximális átbukási magasság szolgál. Mérőbukók építésénél a hidraulikai szempontból legkedvezőbb szelvény nem jön szóba. Völgyzárógát pedig ma már nem épül kisminta-kísérlet nélkül úgy, hogy az árapasztó Q = f (IIt) görbéjének meghatározására mindig van mód. Mindazonáltal megemlítem, hogy Pavlovszkij szovjet akadémikus a 33. ábrán feltüntetett; szelvényalakok átbukási tényezőj ének. számítására képleteket is adott [18]. 2. A lineáris bukó A gáton átbukó vízmeny nyiség általában az átbukási magasság 3/2 hatványával változik. Az átbukási tényező pedig ugyanegy gátszelvénynél sem állandó, hanem а A/(A+ e) hányados függvénye. я Az öntözővízmérés egyszerűsítésére irányuló törekvéseinek eredményeképen Her-