Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés
со 112 A bukógáttal való vízhozammérés keztében m, értéke erősen lecsökken. Megjegyzem, hogy a (46) képletet az utolsó tag nélkül is szokták idézni. A kísérletek tanúsága szerint a hátfal hajlásának kisebb változtatása az m r tényező értékét nem befolyásolja. A 29/b ábra szerint alakított szelvénnyel Kirschmer is kísérletezett [36]. Eredményei igazolták a (46) képletet. 4. Ellipszis-koronájú bukógát A Kehbock-féle (46) képlet a 30. ábra szerinti elhpszis-koronájú bukókra is alkalmazható, az r=b( 4' 5 7 -t~~~ 0,573 ^ (46') V 2a-f-1 20 ) helyettesítéssel. Ebben а kifejezésben a = a/6 és a, ill. 6 az ellipszis félátmérői. A képlet érvényességi határai : 0,5 < a < 6,0 ь 30. ábra. Ellipszis koronájú bukógátszelvények. Figure. 30. Profils de barrages-déversoirs à tête arrondie suivant ellipse. 5. Az átbukási tényező meghatározása mérések alapján Amikor valamely meglévő bukógát fölött elhelyezett vízmérce leolvasásait (Hf) akarjuk a vízfolyás vízszállításának folyamatos nyilván- * tartásánál segítségül venni, meg kell szerkesztenünk a bukógát vízemésztését jellemző Q = f (Яу) görbét, amelyről a mindenkori felső vízálláshoz tartozó vízhozam közvetlenül leolvasható. Az előzőkben felsorolt egyszerű gátalakokra érvényes átbukási tényezőt számítással is meg tudjuk határozni, és így a szóbanforgó görbét.elméleti alapon is megszerkeszthetjük. A gyakorlati esetek nagy részében azonban a Q = f (Hf) görbét mérési pontok alapján kell megszerkeszteni. E tekintetben mindenekelőtt hivatkoznom kell az átbukási tényezőre felírt (11) képletre, amelyből világosan kiderül, hogy a gáton átbukó vízhozam bizonyos esetekben nem egyértelmű függvénye az átbukási magasságnak. Nem arra gondolok, hogy a gát fölött lerakodó hordalék olyan előlejtőt épít, amely teljesen megváltoztatja az átbukási szelvény alakját, és arra sem, hogy a gátkorona érdességi viszonyai módosulnak. (Pl. a faszerkezetű gát süveggerendájának élei letompulnak, a falazott gáton kifagyások keletkeznek, á gátkoronát moszatok teszik nyálkássá stb.). Ezek a körülmények csupán a vízszállítási görbe időnkénti ellenőrzését teszik szükségessé, hogy esetleges megváltozásait figyelembe vehessük. Ellenben láttuk, hogy a felső víz magassága nem határozza meg egyértelműen az átbukó vízhozamot akkor, ha l.az átbukó
