Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés

Oldalról szűkített bukók 93 (s — 6,50 m, e = 0,4 m), és ennek eredményeképen megállapította, hogy a különböző méretű elrendezésekre vonatkozó m

0= f (A', s

0/s) görbék különböző alakúak (17. ábra), tehát a kísérleti elrendezések geometriai hasonlósága nem biztosítja a hidraulikai hasonlóságot. (A Keulner-töl átvett 17. ábrán az abszcisszatengelyre nem a A átbukási magasság, hanem az érkezési sebességnek megfelelően kiegészített A' elméleti érték van felmérve. Mivel Keutner a mérési jegyzőkönyvek adatait nem közli, görbéit nem szerkeszthettük át ra

0 = = / (A, s

0/s) alakra, és nem egészíthettük ki az ábrát Hégly adataival. Annyit azonban így is megállapíthattunk, hogy a kisméretű csatornákban kis s

0/s értékre (viszonylag szűk bukónyílásra) vonatkozó m'

0 -görbék éppen ellenkező értelemben futnak, mint a nagyméretű csatorna azonos szűkítési arányra vonatkozó görbéi). Keutner ezért a különböző méretű bukókra más-más képletet ad, amelyeket a klasszikus alapképlet mellőzésével, a logaritmus-mértékben felrakott kísérleti adatok alapján határozott meg. Keutner szerint s

0/s — 0,155—0,627 szukitesi aranyok között л = 0,3 m és 0,15 ^A/e_< 0,7 esetén Q= s

0 (2,35-0,95 • ) Aa.«-o.S2../.) (26a

) e = 0,6 m és 0,07 A/e j< 0,5 esetén Q = (2,05-0,72 ) At

159-°'

28,

,'*

) (266) e = 4,0 m és 0,025 <_ A/e 0,15 esetén Q = 8

0 ( 1,64 + 0,18 ^ A«

1'

4« + °05

3 ••/*> (26c) Ha s

0/s > 0,782, minden e > 0,3 m gátmagasságra egyaránt használható az oldalszűkítés nélküli gáton szabadon átbukó vízsugárral levezetett Q = 1,9 s

0 A

1'

5 e00

4 [m

3/sec] (15') képlet. Keutner szerint tehát aránylag széles bukónyílásoknál, amikon a nyílás szélei a szélességnek legfeljebb 1/10-ére vannak a partoktól, az oldalszűkítés hatását az átbukási tényezőben nem kell figyelembe venni. Ez ellene mond Hégly és a SI A megállapításainak. Foglalkozott Keutner az egyoldalról szűkített bukcnyüás átbukási tényezőjének megállapításával is, amelynél a bukónyílás egyik széle egybeesik a csatorna oldalfalával. Kísérleteit különböző szűkítési arányokkal végezte, de csak egyetlen gátmagassággal (e = 0,6 m). Ezért eredményei nem általánosíthatók [17]. A fentebb említett okokból nem alkalmazhatjuk erre az esetre Francis (22) képletét sem [24]. A többnyílású árapasztók átbukási tényezőjére vonatkozóan Hégly végzett kísérleteket [25], és arra az eredményre jutott, hogy a (24) képlet ezekre is alkalmazható. Két, ill. három egymás melletti bukónyílás együttes vízemésztése gyakorlatilag ugyanannyinak bizonyult, mint a nyílások összegével egyező szélességű egyetlen bukónyílásé. Az utóbbinak a vízemésztése nagyobb volt ugyan valamivel, mint a különálló nyílásoké, de az eltérés átlaga 1% alatt maradt.