Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés
62 A bukógáttal való vízhozammérés ц Б т = а +JL + y?± h s ahol a, ß és v állandók. A kifejezés második tagja a függőleges irányú, a harmadik a vízszintes irányú szűkítés hatását fejezi ki. Oldalszűkítés nélküli bukóra jusr = a' + ß jh = 0,4424 + 0,0005/Ä Hasonló eredményre vezettek Bazin H. 1886—1895 közt végzett módszeres kísérletei. Bazin azonban olyan átbukási tényezőt vezetett be, amely a kontrakción kívül az érkezési sebesség hatását is kifejezésre juttatja, és így a (2) képletet a gyakorlati igényeknek megfelelően egyszerűsíthette. Az érkezési sebesség rendesen kicsi, a (2) képlet szögletes zárójelben álló kifejezésének második tagja tehát elhanyagolható. Egyszerűség kedvéért a gátkorona egységhosszúságú szakaszán átbukó vízhozamra térve át Q = 2 .. я 1ГНПГТ /i , _ fc\ 3/ 2 5 3 / h \ 3/2 li BhV2gh\l+a-j-\ [m 3/sec.m] (3) ahol a a sebesség egyenlőtlen eloszlásának figyelembevételére szolgál. Az utolsó tag sorbafejtésével, és a • kjh magasabb hatványait elhanyagolva, Weisbach szerint q = -- Ив h f 2 g h ( 1 + — a — J 3 , \ 2 h J Az érkezési sebesség számításához ismernünk kell a) a vízhozamot, amely /л = 0,7-tel számítva közelítőleg q = 2/3-/л ][2 g h 3' 2 = 2,08 h 31 2, és b) a gát előtti szelvényterületet, amelynek nagysága, ha a gát magasságát e-vel jelöljük, = 1 (h-fe). A sebesség egyenlőtlen eloszlását Bazin az a = 5/3 átlagos kísérleti középértékekkel vette figyelembe úgy, hogy a zárójelben lévő második tag , = 0,55 f-A-V 2 3 \ h+e J 2-9,81 h \h +eJ Ezzel, továbbá a kísérletekből levezetett 2/3 • ju, = 0,405 -f 0,003Jh értékkel h\ r2 g h = mh f 2~gh [m 3/sec. m] (4) h \ 2] \h + e A (4) képlet a hozzávezető csatornával egyező szélességű (oldalszűkítés nélküli) élesszélű, sima, függőleges bukólemezen átbukó vízhozamot adja abban az esetben, ha szabad vízsugárról és tökéletes átbukásról van szó. (Vagyis a vízsugár alatti térben zavartalanul érvényesül a külső légnyomás, továbbá az alsó és a felső vízszinthez tartozó energiavonal Ah magasságkülönbségével számított h/Ah < i, vagyis az alsó víz a felső vízszintre nem hat vissza). A h átbukási magasságot a bukás következtében előálló süllyedési görbe hatótávolságán kívül kell mérni, és méterben kifejezve kell a képletbe helyettesíteni. A különböző szerzők szerint a h leolvasására szolgáló mércét a bukó síkjától í = 3—4A ma x, vagy 2(A ma x+e) távolságban célszerű elhelyezni. A (4) képlet levezetéséből látható, hogy Bazin egyáltalában nem hagyja figyelmen kívül az érkezési sebességet, mint ahogy első pillanatra gondolnók.
