Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A bukógáttal való vízhozammérés

A BUKÖGÁTTAL VALÖ VlZHOZAMMÉRÉS írta : DR. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR E. T. O. 532 572:532 632 Áttekintés : 1. Az éleszélű, oldalszűkités nélküli buYUmez. a) A szabadon átbukó vízsugár esete («0). b) A klasszikus elmélet feladásával keletkezett képletek (69), c) A képletek érvényességét befolyásoló tényezők (72). d) A vízsugár alakjai és befolyásuk az átbukási tényezőre (81). e) Az alulról befolyásolt átbukás (87). 2. Az oldalr l ezûHtett bukónyilás (80). 3. Különlegesen ala.Mottbukönyílások. Háromszög, trapéz, körszelvényű és lineáris bukó (91). 4. Liukóggtak. a) Az átbukási együtthatót befolyásoló tényezők : a gátkorona szélessége, a belépési él lekerekítésére, az érdesség változása, a gát elő-és utólejtőjének hajlása (101). b) .Megadott szelvényalak átbukási tényezőjének meghatározása : sokszögszelvények, széleskoronájú bukó, körívvel lekerekített és ellipszis koronájú gátszelvény. Az átbukási tényező meghatározása vízméréssel és modellkísérlettel. (107). —íj A bukógát szelvényének legcélszerűbb alakja hidrodinamikai és méréstechnikai szempontból (114). 5. Л bukógáttal való vízmérés gyakorlati szab/Inai. A mérőberendezés megválasztása és előkészítése, a mérés végrehajtása és a vízhozam kiszámítása. (118) Irodalom. (126) — Jeljlések : 128. oldal. Poleni 0. szerint (1717) valamely bukógáton az idjsgyâàgbsn átfolyó vízmennyiség

1 Q= -nshVïfh [m

3/sec] (1) csupán az átbukási magasság függvénye, mert a képletben szereplő többi érték, és különösen а /x együttható egyazon bukóra állandó. Érthető, hogy a fenti összefüggés alapján a bukógítat már régiSta a vízhozammérés legegyszerűbb eszközének tekintik. Valóban úgy látszik, hogy elegendő valamely könnyen előállítható gátalakkal végzett szabatos kísérletsorozat alapján egyszer s mindenkorra meghatározni az átbukási együttható értékét. Ennek ismeretében a prototípussal egyező alakú gáton átbukó vízhozam kényelmesen és pontosan számítható. 1. AZ ÉLESSZÉLŰ - OLDALSZŰKÍTÉS NÉLKÜLI BUKÓLEMEZ a) A szabadon átbukó vízsugár esete] A kutatók legrészletesebben a vízszintes "fenekű (J = 0) derékszögű négyszögű csatornába a folyásra merőlegesen beállított függőleges, éles szélű bukólemezt vizsgálták, amelyen a víz • a csatornaszelvénnyel egyenlő szélességen bukik át. (Oldalszűkítés vagy oldalkontrakció nélküli gát, egyes szerzők szerint Bazin-féle bukógát.) Az átbukási együttható értékének meghatározására vonatkozó első kísérleteket Du Buat végezte (1779). Majd Poncelet J. V. és Lesbros J. A. foglalkozott a kérdéssel (1829). D'Aubuisson de Voisins utalt először az 1 A jelöléseket lásd a tanulmány végén : 128. old.