Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - II. Dr. Bogárdi János: Hordalékos folyófizek ülepítésének néhány gyakorlati kérdése

Hordatékos vizek ülepí'.ése 57 változik. Mozgó vízben, valamint lebegtetett hordalékkal terhelt vízben a tényleges ülepedési sebességek az álló vízre megállapított ülepedési sebességnél kisebbek. Az ülepedési sebességnek ilyen természetű csökkenései az ülepítésnek a turbulencia hátráltató hatásának figyelembevételével való számításánál ^általában figyelembe vannak véve. Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy a lebegtetett hordalék csak igen nagy töménységeknél befolyásolja lényegesen az ülepedési sebességet. Schoklitsch

1

7 ugyanis azt találta, hogy az ülepedési sebesség számottevő mértéke csak rendkívül nagy hordaléktöménységek esetén csökken. Kísérletei szerint, ha a hordalékos víz fajsúlya ß — 1033 kg/m

3, 0,5 mm-es kvarcszemeknél az ülepedési sebesség mintegy 7%-kal, 1 mm átmérőjű szemnél pedig csak kb. 4%-kal csökkent. Általában az említett fajsúlyú hordalékos vízben az ülepedési sebesség a szemnagyságtól függetlenül a tiszta vízhez viszonyítva 0,5 cm/sec körüli értékkel csökkent. Ha a hordalékos víz fajsúlya az előbb említett ß = 1033 kg/m

3, az általunk a hordalékmozgásnál és az ülepítésnél használatos hordaléktöménység 1 ±2650 vagyis 54 200 gr/m

3. Ennél a roppant nagy hordaléktöménységnél, amely hazai vízfolyásainkon talán elő sem fordulhat, az ülepedési sebességnek csak a fent említett, ^ viszonylag jelentéktelen csökkenése következett be. Ez a rövid számítás azt mutatja, hogy ezzel a kérdéssel külön nem érdemes foglalkoznunk. Az ülepedési sebességnek a mozgó vízben való csökkenése szorosan összefügg azzal a körülménnyel, hogy a vízmozgás az ülepítő-medencében majdnem minden esetben turbulens. Hindkers

1

8 kimutatta, hogy adott esetben a szokásos méretekkel megépülő ülepítő-medencében, ha az átfolyási sebesség meghaladja a v — 0,11 cm/sec sebességet, a vízmozgás már turbulens. Vizsgálataink végeredménye szerint bizonyosra vehető, hogy az ülepítő-medencében a vízmozgás turbulens. Az ülepedési sebesség változása nyilvánvalóan az áramlási sebességgel függ össze. Már Weyrauch

1

9 is rámutatott, hogy fele akkora áramlási sebességnél a szükséges ülepítési hossz nem pontosan fele akkora, mint az eredetileg megkívánt ülepítési út. Schoklitsch

2

0 az ülepedési sebességnek a turbulens vízmozgás következtében beálló csökkenését azáltal ajánlja ellensúlyozni, hogy az egyszerű ülepítési elv szerint kiszámított ülepedési hosszat 1,5—2-szeres értékre emeli fel. Meg kell említenem, hogy az ülepítőbe való vízbevezetés, valamint az ülepítőből való vízkivezetés révén is megrövidül az ülepítés hasznos hossza. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg az ülepítőmedencében való egyenletes vízáramlás biztosításának a kérdése is. Az eddig megépült ülepítőmedencéknél igen sok esetben a helytelen vízbevezetés és kivezetés révén az ülepítő1

7 Schoklitsch A. : Der Wasserbau. II. kötet. 1

8 Hindkers, A. : Strömungsvorgänge in Kläranlagen (Modellversuche). Dur Bauingenieur, 1929., 35. füzet. l

a Weyrauch, It. Die Wasserversorgung der Städte. II. Band, 1916. 2

0 Lásd a 17. jegyzetet.