Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

30 Lesenyei József berendezés ú. n. iszapvize, azaz túlfolyó vize, és a szikkasztó-ágyak csurgalékvize kiválóan alkalmas kenderáztatásra. Ovsiannikov szerint a kenderáztatás 10 C-fokos túlfolyó vízzel 4—5 nap alatt, 20 C-fokossal pedig már 25 óra alatt befejeződik. A túlfolyó víz kenderáztatás után, esetleg hígítva, igen alkalmas a központ konyhakerti növényeinek öntözésére. Ilyen módon élővizeink megszabadulnak a rendkívül kellemetlen kenderáztató vizek szennyezésétől, és egyben a kenderáztatás sebességét is megnöveltük. * * * Az előbbiekben vázolt eljárás igen jelentős eredményekkel kecsegtet. Bár az összes, nagyobbrészt szerves anyagot tartalmazó mezőgazdasági és ipari hulladék rothasztással való értékesítésének elméleti feltételei már régen ismeretesek voltak, csak újabban tértek rá a gyakorlati alkalmazásra. Reinhold több cikkben számolt be azokról a kísérletekről, amelyek egy mezőgazdasági üzemben, egy tanyán, továbbá egy pektingyárban folynak. A mezőgazdasági rothasztóberendezésben Reinhold szerint az istállótrágya 1 kg szárazanyagából 150—250 1 gáz várható. A kísérleti berendezés 6

:—8 tehén trágyájának befogadására ' alkalmas, hasznos térfogata 15 m

3. A napi házfejlődés 10—15 m

3, 60—70% metántartalommal. Reinhold számításokat végzett Hessen tartomány területére. A szarvasmarhaállomány 700 ezer db. Napi 8 kg trágyatermelés mellett, és az előbbiek szerint szarvasmarhánként napi 2 m

3 gázzal (a nyári legeitetetések során fellépő trágyaveszteséget leszámítva), az évi várható gáztermelés 400 millió m

3 lenne. Ugyanilyen alapon a lovak trágyájából képződő gázmennyiséget évi 80 millió m

3-nek tételezi fel. A gabonatermelés 1946. évi mennyisége 230 ezer tonna volt, ennek 10%-a, azaz 23 ezer tonna, a pelyva, ámely évi 7 millió m

3 gázt eredményezne. Az ugyanazon évi 1312 ezer tonnás burgonyatermés a 25%-ra becsülhető, vagyis 328 ezer tonna burgonyahéj révén 82 millió m

3 gázt adhatna. Ilyen alapon Hessen területén évi 600 millió m

3 gáz nyerhető, melyből a metánmennyiség mintegy 400 millió m

3. Külön felhívja Reinhold a figyelmet arra, hogy ez a gázmennyiség tökéletesen fedezné Hessen mintegy 4 millió lakosának teljes háztartási fűtőanyagszükségletét, aminek az erdőgazdaság óriási hasznát látná, mert megszűnnék a fokozott, és már a rablógazdálkodás határán álló fakitermelés. A hulladékok anaerob rothasztással való értékesítésének hazai jelentősége. Saját kísérleteink és számos külföldi kísérletek alapján joggal mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági és részben az ipari hulladékok rothasztásának a kérdése elméletileg teljesen megoldódott. Az idézett német közlemények már a gyakorlati megoldás felé való közeledést jelzik. Ilyen viszonyok mellett foglalkozni kell hazai mezőgazdaságunk rothasztással felhasználható nyersanyagmennyiségének megállapításával és a kivitelezés lehetőségeivel. A háború kitörése előtti utolsó, teljes békegazdálkodású évben, 1937-ben, az ország szarvasmarhaállománya kereken 1,760.000 darab volt. A fenti adatok alapján számolva, 250 nap figyelembevételével (115 napot a legeltetés következtében fellépő trágyaveszteségre számítva), 880 millió in

3 gáz lett volna marhatrágyából termelhető. A lóállomány kereken 800 000 db volt, aminek megfelelne évi 160 millió m

3 gáz, míg a 2 600 000 sertésre 624 millió m

3-t számíthatunk. A gabona-