Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

Hulladékok anaerob rothasztása II A kísérleti rész összefoglalása 1. Oltás nélkül a finomiszap könnyebben,~ a rácsszemét igen nehezen rothasztható ki. 2. A hőmérséklet-növekedés a gázfejlődést elősegíti, a rothadási időt csökkenti. 3. Az alkalmazott ipari jellegű iszap magas ря-értéke hátrányosan befolyásolta a rothasztás lefolyását és a gázfejlődést. 4. Minél nagyobb mennyiségű az oltóiszap, annál nagyobb a gázfejlődés és rövidebb a rothadási idő. 5. Kirothadt falombbal oltás nélkül is jól megindítható a finomiszap és rácsszemét rothasztása. 6. Falomb hozzáadásával a csarnoki szemét és rácsszemét keverékének rothasztása is megindítható. 7. Az adagolt falomb mennyiségének növelése elősegíti a gázfejlődést. 8. Kukoricaszár és kukoricacsutka adagolása bizonyos arányig növeli a gázfejlődést. 9. A gyakorlatban uralkodó viszonyokat jobban megközelítő állandó adagolás mellett jobb eredmények érhetők el még csarnoki szeméttel is. 10. A termofil rothasztással a finomiszapnál jó eredmények érhetők el, míg rácsszemétnél nem. 11. A legmagasabb metán tartalmú gázt a finomiszap adja. Minél nagyobb a rothasztandó anyag cellulóze-tartalma, annál nagyobb a képződött gáz CO2 tartalma. III. GYAKORLATI MEGOLDÁSOK Az előbbiekben ismertettem az anaerob rothasztás elméletének alapvonalait, valamint laboratóriumi rothasztási kísérleteim egy részét. Befejezésül röviden össze szeretném foglalni az anaerob rothasztás alkalmazási lehetőségeit, és a jövőben várható fejlődés irányait. Az anaerob rothasztás ma leginkább a szennyvíz ülepítése során előálló iszap kezelésére szolgál. Bár egyes helyeken az ülepített iszapot szárítás után elégetik, kémiai kezelés után vákuum-szűrőkön víztelenítik, tengerbe süllyesztik, vagy közvetlenül trágyázásra használják fel, mégis a leggyakoribb esetben anaerob rothasztásnak vetik alá. Ez érthető, mert a rothasztás folyamán keletkező metán értékesítése révén az üzemköltségek megtérülése mellett még részben a beruházott tőke is törleszthető. Az előbb említett eltávolítási módszer tetemes beruházás mellett még tekintélyes üzemköltséget is igényel. A rothasztás alkalmazása mellett szól még á végtermékként jelentkező kirothadt iszap nagy mezőgazdasági értéke is. A fejlődő íyietángáz értékesítése igen sokoldalú lehet. A leggyakoribb a gáznak a szennyvíztisztító-telepen való hasznosítása elektromos energia termelése révén. A fejleszthető elektromos energia általában fedezi a telep teljes energiaszükségletét, még akkor is, ha az iszapélesztéshez szükséges sűrített levegő nagy erőszükségletet jelentő termelésére használják fel. Általában gázmotorban történő elégetés a követett mód, a gázmotor hulladékmelegével pedig — hűtővíz és kipuffogó-gáz — a rothasztótartányt fűtik. Amenynyiben fűtésre melegvizet vagy gőzt alkalmaznak, a kazánt természetesen a gázzal fűtik. A különböző gázhasznosítási lehetőségek között szerepet