Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

Hulladékok anaerob rothasgtása 25 l a csekély gázfejlődés okát feltétlenül csak a rothasztásnál alkalmazott rácsszemét különleges anyagi minőségében kell keresnünk. Gyakorlati adatokat mutat be a 6. ábrán feltüntetett két görbe, lm

3 rácsszemétből 55,7 m

3gáz keletkezett, míg ugyanezen rácsszemét-mennyiséghez 0,3 m

3 vásárcsarnoki hulladékot adagolva, a gázfejlődés 74,1 m

3-re növekedett. A két értékből kiszámítható, hogy a csarnoki szemét köbméterenkint 75 m

3 gázt ad. 5, Mezőgazdasági hulládé kok rothasztása a) A kukoricaszár és csutka rothasztása oltással. (Lásd //, táblázat, 471,476. és 477. sorszámú kísérletek.) Előkísérleteim azt mutatták, hogy a frissen vágott, ill. morzsolt, vagy az egyéves kiindulási anyag rothaszthatósága között nincsen különbség, csak a nedvességtartalomban mutatkozik nagy, a szerves-anyagtartalomban (szárazanyagra számítva) csekély eltérés.. A közölt három kísérlet adatai egyértelműen a kukoricacsutka és kukoricaszár jó rothaszthat óságát mutatják, a fellépő gázfejlődés mértéke pedig tanúsítja, hogy a gáztermelés növelése érdekében a kukoricaszár és kukoricacsutka rothasztása előnyös. b) Kukoricsaszár- és csutka rothasztása disznótrágyával és oltással. (L. II. táblázat, 503. és 504. sorszámú kísérlet).