Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

20 Lesenyei József Kísérleteimhez a jelentős kémiai, textil- és bőriparú budapesti IV. kerület (Újpest) szennyvizéből ülepített iszapot használtam fel. a) Ipari eredetű szennyvízből ülepített iszap önmagában rothasztva. (L. az I. táblázat 281. és 331. sorszámú kísérleteit). Mindkét kísérlet során közelítően azonos — aránylag rövid, 35—40 napos — rothadási idő alatt mérsékelt gázfejlődés jelentkezett. Jellemzője ennek az iszapnak az eredeti­leg magas pn-érték : 8,5 és 9. b) Ipari és házi eredetű szennyvízből ülepített iszap keverékének rot­hasztása. (L. az I. táblázat 283. és 284. sorszámú kísérleteit). Bár elméletileg a házi szennyvízből ülepített iszap könnyebben rothad, mint az ipari, kísér­leteimnél az a nem várt jelenség lépett fel, hogy részben azonos, részben rövidebb rothadási idő alatt kevesebb gáz fejlődött, mint az előző kísérlet­sorozatnál. Ez a jelenség egyrészt a kétféle anyag különböző kezdeti /íg­értekével magyarázható, másrészt azzal, hogy az ipari eredetű szennyezések­hez már alkalmazkodott baktériumok, valamint a házi eredetű iszap bak­tériumai az idegen, meg nem szokott iszap hatása alatt lassabban szapo­rodnak. Rácsszemétnek nevezzük a szennyvízszűrő-berendezések révén a szenny­vízből eltávolított részt, amely zömében emberi fekália, papiros, zöldség­hulladék stb. Megközelítéssel azonosnak mondható a friss pöcegödörtartalom­mal. A kísérleteimnél felhasznált rácsszemét átlagos összetétele : a) Oltás nélkül. (L. az I. táblázat 44. sorszámú kísérletét.) Az oltás nélkül végzett számos kísérlet közül egyetlen esetben sikerült a rácsszemetet kirothasztani. Ennek oka a savanyú erjedésre való nagy hajlandóságban keresendő. A rácsszemét darabnagysága ugyanis 10 mm körül van (az alkal­mazott rácsnak ez a szabad nyílása), s így nem telítődhetett annyira bak­tériumokkal, mint a könnyebben rothadó, részben 1—2 mm méretű, pehely­szerű, vagy a kolloidális eloszlást megközelítő finom ülepített iszap. A 44. sorszámú kísérlet is csak igen tekintélyes mennyiségű (243 gramm) CaCO s hozzáadása révén sikerült. A kísérlet a ря-érték állandó ellenőr­zése mellett folyt le. На а ^я-érték 6,8-ra csökkent, a Bach által átdolgo­zott Rudolfs-féle görbesereg adatai alapján kalciumkarbonátot adagoltam. b) Oltással. (I. táblázat, 75. és 82. sorszámú kísérlet). A bemutatottakét kísérlet a rácsszemét és oltóiszap arányában külön­bözik egymástól. Amíg a 75. kísérletnél az arány 1 : 1,25, a 82. kísérletnél 1 : 4. Ez a különbség mind a rothadási időben, mind a gázfejlődés mértékében érezteti hatását. Meg kell jegyeznem, hogy mind az eddig ismertetett, mind a szóban­forgó, oltással történt kísérleteknél az oltóiszap elemzésén kívül külön rot­3. Rácsszemét-rothasztás Víz 78,55 % 21,45% 16,86 % 2,77 % 0,79 % 2,20 % 0,42 % 0,26 % Száraz anyag . . Szerves anyag . Ásványi anyag Összes nitrogén Éterben oldható p 2O 6 K aO I

Next

/
Thumbnails
Contents